A lakosság Dicsőszentmártont katasztrófa sújtotta területté nyilváníttatná.

Határozottan állíthatjuk, hogy a parajdi sóbánya-katasztrófa legnagyobb szenvedő alanyai nem csupán Parajd lakói, hanem Maros megye egésze, különösen a Kis-Küküllő vidékének közössége. A gazdasági következmények rendkívül súlyosak. A vezetékes ivóvíz hiánya nemcsak a helyiek mindennapi életét nehezíti meg, hanem a vállalkozások működését is veszélyezteti, ami körülbelül 2000 ember megélhetését érinti. A hatóságok prioritásként kezelik a lakosság vízellátását, ám tisztában vannak azzal, hogy amennyiben nem sikerül leválniuk a Korond-patakból érkező ingadozó sós vízről, a helyzet nem fog rendeződni.

A dicsőszentmártoni víztisztító állomás működése a következő két napban biztosított, de elképzelhető, hogy ennél hosszabb ideig is üzemelhet – a szolgáltató azonban óvatosan nyilatkozik a pontos időtartamról. Sipos Levente, az Aquaserv vezérigazgatója szerdán tartott sajtóértekezletén bejelentette, hogy a vízüzem újraindítása megtörtént, de a fenntarthatóság kérdésére nem tudott konkrét választ adni. Fontos hangsúlyoznia, hogy a csapvíz nem alkalmas ivásra! Az igazgató elmondta, hogy jelenleg más megoldás nem látszik: középtávon egy sótalanító berendezés telepítése, hosszú távon pedig a teljes függetlenedés céljából más vízforrásra, a Kis-Küküllő menti települések összekapcsolására van szükség. Már elkészült egy tanulmány, amely a dicsőszentmártoni vízüzem Bözödi-tóból származó vízzel való ellátását vizsgálja. Sipos Levente kiemelte, hogy a víztározó kialakításakor az árvízvédelem és Dicsőszentmárton térségének vízellátása volt a fő szempont, az 1980-as évek gazdasági környezetében. „Ha a térség szinte minden, ilyen munkálatokra specializálódott cége együttműködik, hat hónapon belül megvalósítható lenne az átállás” – tette hozzá.

A dicsőszentmártoni víztisztító állomás újbóli üzembe helyezésével jelentős mértékben csökkenthető a háztartási ivóvíz szállítása, azonban a meleg időjárás következtében az ivóvíz iránti kereslet megnövekedett - hangzott el a Maros Megyei Prefektusi Hivatalban tartott sajtóeseményen, ahol a katasztrófavédelmi felügyelőség képviselője nyilatkozott. Említette, hogy az egyik 30 ezer literes tartálykocsit a fővárosban zajló SEISM 2025 nemzetközi gyakorlatra szállították, ami megnehezítette a helyzetüket. Azonban a marosvásárhelyi és a Maros Megyei Tanács támogatásának köszönhetően két új járművet fognak beszerezni, ami nemcsak a jelenlegi kihívások kezelése érdekében elengedhetetlen, hanem a jövőbeni nagyobb katasztrófák esetén is biztosítja a szükséges erőforrásokat. Így a megfelelő járműflottával felkészülten állhatnak a váratlan helyzetek elé.

Aláírásgyűjtésbe kezdtek a település lakói, kérve, hogy a kormány nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetté a várost és környékét. Ily módon támogathatnák a vízhiány miatt tevékenységük felfüggesztésére kényszerülő vállalkozókat. A településen június másodika óta nincs vezetékes ivóvíz, és a kialakult helyzet következtében bezártak családorvosi és fogorvosi rendelők, valamint éttermek és szépségszalonok is.

Hetente érkeznek szállítmányok a fővárosból a vízhiányos településekre – nyilatkozta Barabási Antal Szabolcs prefektus. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy a tartalékok megfontolt kezelése kiemelten fontos, hiszen a kánikula közeledtével egyre inkább szükség lesz az ivóvízre. Ha a kormány zöld utat ad a tervezett sótalanító berendezés megvásárlásának és üzembe helyezésének, akkor középtávon, legkésőbb augusztusra, megoldódhat a vízprobléma.

Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes elmondta, hogy eddig nem érkezett hivatalos beadvány a dicsőszentmártoni lakosoktól a katasztrófaövezetté nyilvánítással kapcsolatban. Azonban hangsúlyozta, hogy amint ilyen kérelem érkezik, azt prioritásként fogják kezelni. "Jelenleg a helyzet sürgős megoldására összpontosítunk, és minden érintett intézmény a lehető legjobb módon dolgozik" – tette hozzá. A további lépések tekintetében a kormány felelőssége a döntés, így a labda most az ő térfelükön pattog.

Naponta mérik a Közegészségügyi Igazgatóság szakemberei a Kis-Küküllő menti településeken található közkutak és források vizének minőségét. A prefektúrán tartott sajtótájékoztatón a hatóság képviselője elmondta: valamennyi vízforrás háztartási célokra alkalmas, de emberi fogyasztásra nem.

Bár a Kis-Küküllő halállománya teljesen eltűnt, a vízben nem maradtak tetemek, mivel a környéken élő vadállatok azonnal felfaladták azokat. Öt elhullott hódot is találtak, de a szakértők nem tudják, hány egyed élt a környéken, így azt sem lehet megállapítani, hogy az összes példány kipusztult-e - nyilatkozta Székely Annamária, a Környezetvédelmi Őrség vezetője. Hozzátette, hogy már két napja látható a folyó feneke, és néhány kisebb hal is feltűnt, amelyek valószínűleg a közeli patakokból úsztak vissza a Kis-Küküllőbe.

Összességében az egész térséget súlyosan érintette a parajdi bányakatasztrófa - mondta el a Maszolnak Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke. "Egyelőre az anyagi kár felmérése zajlik, és még ennek sem lehet megbecsülni a végösszegét, viszont a hosszútávú következményeket csak sejtjük, de nem látjuk. A parajdi bányánál történtek hatással vannak az itt élők mindennapjaira, a térség élő- és növényvilágára, a gazdaságra, turizmusra egyaránt.

Jelenleg az a legfontosabb, hogy a Kis-Küküllő által érintett közigazgatási egységekben a vízellátást biztosítani tudjuk az itt élők, illetve az itt működő gazdasági egységek számára. Emberek, családok megélhetése múlik azon, hogy van-e elegendő víz.

Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság, a Prefektusi Hivatal, az Aquaserv, valamint a többi érintett hatóság felelősségteljesen és gondosan közelíti meg a kialakult helyzetet. Figyelembe veszik az emberek igényeit, és alaposan mérlegelik a helyzet súlyosságát, ami bizalommal tölti el a közösséget.

A városban négy jelentős gyár működését kellett leállítani, vagy a kapacitásukat drasztikusan csökkenteni. "A kisebb szolgáltatóknak is komoly nehézségeket jelent a vízhiány. Éttermek, szállodák, kozmetikai szalonok és fodrászatok mind kreatív megoldásokkal próbálnak talpon maradni, azonban hosszú távon ez nem fenntartható" - nyilatkozta a megyei tanács elnöke.

Péter Ferenc tájékoztatása szerint Küküllőszéplakon jelenleg nem tapasztalhatóak komolyabb problémák a vízhiány következtében. A helyi közösség eddig tartalékaik felhasználásával biztosította a vízellátást, azonban ez a megoldás hosszú távon nem tartható fenn.

Az önkormányzat tervezi, hogy 2-3 kutat fúrat, azonban jelenleg a hivatalosan működő ilyen jellegű cégek túlterheltek, így nem tudják vállalni a feladatot. Problémát jelent az is, hogy a gazdák nem tudják kihasználni a legelők egy részét, mivel az állatoknak át kellene kelniük a Kis-Küküllőn. Ez komoly kockázatot rejt magában, hiszen az állatok bármikor belekortyolhatnak a sós vízbe, aminek megakadályozása senkinek sem lehetséges. Továbbá kérdéses, hogy legeltetés hiányában lehet-e kaszálni a füvet, mivel sok gazda "agromediu" támogatásban részesül, amit megvonhatnak tőlük, ha nem tudják megfelelően ápolni a legelőket – tette hozzá.

Héderfáján egy állatfarmon 150 fejős tehén ivóvízellátásának biztosítása áll a középpontban. Emellett 4-5 zöldségtermesztő gazda is tevékenykedik a környéken, akik a jelenlegi száraz időszakban különösen érzik a vízhiány okozta nehézségeket. A helyzet megoldása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a gazdák és állataik megfelelő vízellátásban részesüljenek.

A településen a gazdák számára minden második napon 15-20 ezer köbméter vizet biztosítanak, hogy megfelelően gondoskodhassanak az állataik szükségleteiről.

"A község gazdasági tája főként kisebb vállalkozásokból áll, de emellett Szőkefalván található egy jelentős tejtermelő farm, ahol 700 szarvasmarha él. Eddig a helyi vízhálózatot használták, és rendelkeztek egy saját fúrt kúttal is. Azonban a kút vízkészlete kimerült, így most már Radnótról kell a vizet beszerezniük" - mondta a megyei tanács elnöke.

A községben két jelentős zöldségtermesztő működik, akik 2 hektáron zellert és 3 hektáron hagymát termesztenek. Eddig a Kis-Küküllő folyóból nyerték az öntözéshez szükséges vizet, de mostantól ők is hozzájutnak a szükséges vízhez.

A helyi étterem működik, ide szükség szerint szállítják a vizet, hogy a konyha zavartalanul működhessen.

A csigafeldolgozó üzem most maximális kapacitással üzemel, csupán az első néhány napban tapasztaltunk kisebb késlekedéseket.

Péter Ferenc tájékoztatása szerint az Aquaserv és a Prefektusi Hivatal közös erőfeszítése révén sikerült megoldani a vízhiány problémáját. A víz tartálykocsikban érkezik a vízüzemhez, ahonnan bejut a közműhálózatba, így gyakorlatilag minden háztartás számára elérhetővé vált a csapvíz. Ezen kívül az állattartók, zöldségtermesztők és a csigafeldolgozó üzem is ebből a forrásból nyeri el a szükséges vízmennyiséget.

A Maros Megyei Tanács elnöke bejelentette, hogy a dicsőszentmártoni kórház, amely az alárendeltségükbe tartozik, teljes kapacitással üzemel. A katasztrófavédelem egy hatalmas víztartályt csatlakoztatott az intézményhez, így biztosítva a folyamatos vízellátást. "Egyetlen osztály sem zárta be kapuit, és a működésük sem csökkent. Műtéteket sem kellett elhalasztani vagy átütemezni. A kórház konyhája és mosodája is zavartalanul végzi feladatát."

A kérdésünkre, hogy a megyei önkormányzat miként támogathatja a kárvallottakat, Péter Ferenc kifejtette: "A Maros Megyei Tanácsnak nincsen közvetlen hatásköre az ilyen jellegű beavatkozásokra, mivel a jogszabályok értelmében a veszélyhelyzetek kezelését a vészhelyzeti bizottság látja el. Intézményként azonban nagyobb értékű eszközbeszerzés esetén tudunk segíteni a bizottságnak. E tekintetben már konkrét lépések is történtek."

A Maros Megyei Katasztrófavédelmi Bizottság támogatást kért az Országos Katasztrófavédelmi Bizottságtól annak érdekében, hogy forrásokat biztosítsanak a Maros Megyei Tanács számára két beruházás megvalósítására - mondta az elöljáró.

Egyik fontos intézkedésként három darab fordított ozmózis szűrőberendezés beszerzése valósul meg, amelyek speciális féligáteresztő membránokkal működnek, lehetővé téve a só és egyéb szennyeződések hatékony visszatartását. Ezek a berendezések a gyulakutai, dicsői és széplaki víztisztító állomásokon kerülnek telepítésre, ahol képesek kivonni a kloridokat a vízből, így azt a további tisztítás után ivóvízzé lehet alakítani. Ez a beruházás sürgető és rövid távú megoldást kínál a Kis-Küküllő mentén található települések ivóvízproblémáinak kezelésére. Továbbá, a vészhelyzeti bizottság számára támogatásként 30 000 literes vízszállító tartálykocsi beszerzésére is sor kerül, amelynek értéke 681 000 lej. A tanácstesület erre vonatkozó határozat-tervezetét a csütörtöki ülésén fogja elfogadni - foglalta össze a megyei tanács elnöke.

A hatóságok megerősítették a lakosság számára, hogy az ivóvíz ellátása zavartalanul folytatódik. Ezzel párhuzamosan folyamatban vannak azok az intézkedések, amelyek célja, hogy Maros megye vízellátása függetlenné váljon Parajdtól.

Mint arról folyamatosan beszámolunk, bár a parajdi sóbánya működtetői tudtak a problémákról, nem tettek semmit annak érdekében, hogy megelőzzék a 2017-2019 között készült tanulmány által már előrevetített katasztrófát, ami be is következett: a bánya teljes területe víz alá került. A Korond-patakba jutott sós víz kipusztította a Kis-Küküllő folyó teljes élővilágát, és több tízezer Maros megyei háztartás vízellátását nehezíti. Az érintett településeken, ha folyik is a csapból víz, az emberi fogyasztásra nem alkalmas. A parajdi munkálatok legkorábban 2027-re hozhatnak megnyugtató megoldást - állítják a szakemeberek.