Jogbiztonság? Csak akkor létezik, ha nem sodorja veszélybe a hatalom pozícióját.

Jogbiztonság? Csak akkor, ha nem fenyegeti a hatalom hatalmát. Az "átláthatósági törvényt" szigorító módosító javaslat visszamenőlegesen vonná meg az egyszázalékos támogatást.

A Fidesz-KDNP frakció hétfőn benyújtotta módosító javaslatát a "közélet átláthatóságáról" szóló törvénytervezethez, amelyet az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága kedden fog megvitatni. A javaslat egyik legfontosabb aspektusa, hogy az adóhatóság jogosult lehet visszatartani a civil szervezetek és médiák számára idén felajánlott 1%-os személyi jövedelemadó (SZJA) támogatásokat, ha a kedvezményezett augusztus 1-jén szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal listáján, mint "külföldi támogatásból közéletet befolyásoló szervezet". Ezt a fejleményt a 444.hu portál hozta nyilvánosságra.

Ez a módosítás lényeges eltérést jelent az eredeti elképzeléshez képest, amely az intézkedést csupán 2026-tól kívánta bevezetni. Az új javaslat szerint az idei támogatások összegét a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz irányítanák, amely a gyógyszertámogatási feladatok ellátásáért felelős.

A javaslat világosan arra irányul, hogy a támogatási rendszert "megtisztítsa" a külföldi befolyásoktól, azonban több jogi aggályt is felvet. Az egyik legnagyobb kérdőjel az esetleges visszaható hatály, mivel az SZJA 1%-os felajánlásokat május 20-ig kellett volna benyújtani, míg a törvény még nem lépett hatályba. A magyar jogrend alapelvei között szerepel, hogy a jogszabályokat nem lehet visszamenőlegesen alkalmazni, különösen hátrányos módon, ami ebben az esetben azt jelentené, hogy a már megtett adózói döntések érvénytelenné válnának.

A visszaható hatály tilalma ellenére való alkalmazás mellett a Partizán csatornának adott rendkívüli interjúban Stánicz Péter ügyvéd és alkotmányjogász aggályokkal nyilatkozott a hatósági ranggal nem rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal ilyen komoly következményekkel járó listázási felhatalmazásáról. A szakértő ez mellett több alapvető alkotmányos jog sérülésére is felhívta a figyelmet, mint a vagyon feletti szabad rendelkezés. Stránicz a beszélgetés során többször hangot adott a törvény hiányos egyértelműségének problémájának.

Felmerül a kérdés, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikkének (amely a tisztességes eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jogot garantálja) mennyire szenved sérülést, ha az állam egy később kidolgozott jegyzék alapján utólagosan hátrányos megkülönböztetést alkalmaz olyan szervezetekkel szemben, amelyek a törvény hatálybalépésekor még nem voltak rajta a listán.

A Telex által közzétett információk alapján a javasolt módosítás szigorúan büntetné azokat, akik bármilyen módon kétségbe vonják az ország függetlenségét, demokratikus jogállami jellegét, a nemzet egységét, a határon túli magyar közösségek iránti felelősséget, valamint a házasság, a család és a biológiai nemek primátusát. Emellett a béke, a biztonság, a nemzetközi együttműködés, az alkotmányos identitás és a keresztény kultúra negatív ábrázolása is következményekkel járna. Az "Ország szuverenitását" veszélyeztető külföldi befolyás vádját különösen komolyan vennék. A módosító javaslat szerint a hatóságok 25-szörös büntetéssel sújtanák azokat a szervezeteket, amelyek bizonyíthatóan külföldi támogatást fogadnak el.

A módosítás egyik kiemelkedő előnye, hogy világosabbá teszi a "külföldi támogatók" definícióját. Eszerint a magyar állampolgársággal bíró kettős állampolgárok nem számítanak külföldinek, ami azt jelenti, hogy a határon túli magyarok által nyújtott támogatásokra nem vonatkoznak a korlátozások.

A 2025. május 26-án benyújtott módosító javaslatot másnap, kedd délelőtt tárgyalta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága. A részletes vita megkezdése előtt a civil szervezetek képviselői egy "Szabad sajtó, szabad civilek" feliratú molinót feszítettek ki, amelyet a bizottságot irányító KDNP-s Vejkey Imre rövid szünet után eltávolíttatott a Nagy Imre teremből. Ezt követően a vita során a kormányoldal részéről csupán két hozzászólás hangzott el, miközben az ellenzéki felszólalók kérdései ellenére valódi párbeszéd nem alakult ki. A bizottság végül 8 igen és 3 nem szavazati aránnyal fogadta el a módosító javaslatokat – tájékoztat a hvg.hu.

A törvényjavaslat az Országgyűlés plenáris ülése elé kerül, a szavazás a tervek szerint a június 10-i héten várható. Elfogadása esetén az uniós joggal való összhang kérdése nemcsak belföldön, hanem Brüsszelben is napirenden marad: a Bizottság már jelezte kifogásait, így újabb kötelezettségszegési eljárás, illetve ideiglenes intézkedés is szóba jöhet. Ez akár a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését is felfüggesztheti, azonban ezen eljárások rövidtávon nem orvosolják a civil élet és jogbiztonság helyzetét Magyarországon.

Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

A helyzetünk az, hogy nem tudunk újabb saját anyagokat létrehozni, mivel körülbelül húsz önkormányzat egyáltalán nem hagyott jóvá dinárt sem a beadványainkra. Ezenfelül a Magyar Nemzeti Tanács, a pártházból érkező, nem meggyőző indokokra hivatkozva, már évek óta nem javasolja a pályázataink támogatását.

Támogassuk közösen egymást! Mindössze napi húsz dinárért (0,17 euró) csatlakozhatsz a Szabad Magyar Szó előfizetői táborához. Ezzel nemcsak hogy megszabadulsz a zavaró felugró reklámoktól, de hozzáférhetsz a Plusz rovatban megjelenő különleges cikkekhez is. Továbbá, ezzel hozzájárulsz ahhoz, hogy a Szabad Magyar Szó továbbra is a vajdasági magyar közösség legkedveltebb online platformja maradjon, és még több helyi fontos témát tudjunk bemutatni!

U.i. Amennyiben elérjük a kétszáz előfizetőt, esküszöm, még egy olvasószerkesztő program bevezetését is komolyan mérlegeljük!