Az ügyészség javaslatot tett Till Tamás gyilkosának elfogására és letartóztatására.

Továbbra is kitartanak amellett, hogy a gyilkosság annak ellenére sem évült el, hogy azt F. János fiatalkorúként követte el, és csak 24 év után derült rá fény.

Ahogy arról csütörtökön írtunk, elfogták Till Tamás gyilkosát. Jókorábban jogi természetű vita alakult ki arról, hogy a most 40 éves, a bűncselekményt fiatalkorúként elkövető F. János felelősségre vonható-e a kisfiú 2000-ben történt meggyilkolása miatt, vagy ügye 15 év után (azaz 2015-ben) elévült.

Biztosan állítható, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség javasolta a férfi letartóztatását – ez derült ki az ügyészség által kiadott közleményből, amelyet a Blikk is közzétett. Az ügyészség megfogalmazása szerint a gyanúsított a bűncselekményt aljas szándékkal és különösen kegyetlen módon hajtotta végre.

A minősített emberölés, amely életfogytiglani szabadságvesztéssel is büntethető, a magyar jog szerint nem évül el. Ez azt jelenti, hogy az ügy 23 év elteltével is bíróság elé kerülhet. Az ügyészség hangsúlyozta: a fiatalkorú elkövetőkre vonatkozó elévülési szabályok sem alkalmazhatók ebben az esetben, mivel a törvény kizárja az elévülést a bűncselekményhez kapcsolódóan, nem pedig az elkövető életkorához igazodva.

A megyei főügyészség hangsúlyozta, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos kedvezőbb eljárások csupán a kiszabható büntetés mértékének megállapításakor érvényesek.

Egy bűncselekmény elévülésének folyamata izgalmas és összetett jogi kérdéseket vet fel, amelyeket részletesen tárgyal Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa Facebook-oldal egyik alapítója is. Hosszú, de alapos és érthető írásában többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az elévülési idő mértéke és kezdete hogyan függ a bűncselekmény jellegétől, valamint milyen jogi következményekkel járhat a határidő letelte. Az ügyvéd érvelése alapján a jogi rendszer célja nem csupán a bűnüldözés, hanem a jogbiztonság és a társadalmi béke megőrzése is, amelynek érdekében fontos, hogy a bűncselekmények ne maradjanak örökké a múlt terhét jelentő árnyékában. Az írás számos gyakorlati példával és jogi hivatkozással gazdagítja a témát, így minden érdeklődő számára világossá válik, hogy az elévülés nem csupán egy technikai részlet, hanem a jogi gondolkodás egyik alapköve is.