Bangó Margit, a nótakirálynő, immár hetvenöt esztendeje gyarapítja a magyar zenei világot. Az ő zenei pályafutása nem csupán a dalokról szól, hanem a hagyományok ápolásáról és a népzene iránti szenvedélyéről is. Margit néni hangja, amely évtizedek óta meg
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Vásárosnaményban született Szabó Margit néven. Egy nyolcgyermekes, tradicionális muzsikus családban nőtt fel, apja cimbalmozott, anyja énekelt. Nehéz körülmények között éltek, már kisgyermekként is az éneklés jelentette számára az örömöt. 1967-ben, tizenhét évesen anyja biztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, és a vonatjegyre összespórolt pénzével, egyetlen ünneplőruhájában elindult Budapestre. A zsűri felfigyelt kivételes énekhangjára, s még abban az évben rádiófelvételek készültek vele. Egy nyilatkozata szerint példaképei közül Kovács Apollónia az első.
Zenei repertoárja igazi "hungarikum zenetár", ahol a meghatározó, hagyományos cigánydalok mellett magyarnóták és örökzöld slágerek is helyet kapnak. Hangjában és minden előadásában ott rejlik a több évszázados múltra visszatekintő muzsikus dinasztiák minden fájdalma, öröme és szenvedése. Azt vallja, hogy a zene nem csupán szórakoztatás, hanem a lélek kifejeződése, amely képes összekötni a múltat a jelennel, és átadni a hagyományok gazdagságát a jövő generációinak.
Pályafutása során számos emlékezetes dallal gazdagította a zenei világot, többek között olyan ikonikus slágerekkel, mint a "Gyere, táncolj cigánylány", a "Halk zene szól az éjszakában", a "Fekete bánat", a "Hosszú fekete haj", az "Aranyeső" és az "Álltam a hídon". Több mint tizenkét önálló albumot adott ki, amelyek között olyan kiemelkedő munkák találhatók, mint a "Halk zene szól az éjszakában" (2001), a "Felnézek a nagy égre" (2004), a "Mulatok, mert jól érzem magam" (2008), a "40 év - jubileumi koncert" (2009) és a "Gipsy Mediterrán" (2016). A 2000-ben megjelent "Benned láttam életemnek minden boldogságát" című albumon a 100 Tagú Cigányzenekar kíséri őt. Nem csupán előadóként, hanem zeneszerzőként és szövegíróként is tevékenykedik, minden albumán találkozhatunk lírai dalokkal, amelyek a léleknek és az embereknek egyaránt fontos üzeneteket közvetítenek.
Fiatalon ment férjhez Bangó Lajos zenészhez, akinek nevét is felvette, a rövid ideig tartó házasságból született Marika lánya szintén énekesnő lett. Második férjével, ifj. Járóka Sándor hegedűművésszel, prímással tíz évig élt együtt, majd harmadik házassága is válással végződött. A ma már dédnagymama Bangó Margit hobbija a sütés-főzés, több szakácskönyve is megjelent, valamint a virágok, szereti az operát, a dzsesszt is. Az elmúlt években többször is súlyos betegségen esett át.
