A NASA füléhez eljutottak a csillagközi 31/ATLAS rejtélyei: a titokzatos objektum körüli kérdések egyre sokasodnak.
A 31/ATLAS jelű égitest igazi kuriózummá vált a csillagászat történetében. E különleges objektum a csillagközi térből érkezett, és felfedezése 2025. július 1-jén történt a chilei Rio Hurtadóban található ATLAS (Asteroid-Terrestrial-Impact Last Alert System) megfigyelőállomáson, amely eredetileg a Földet fenyegető aszteroidák észlelésére lett kifejlesztve. A felfedezést követően hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a 31/ATLAS nem csupán egy átlagos üstökös: rendkívüli viselkedése és sajátos tulajdonságai messze eltérnek a megszokott normáktól, ezzel még a legképzettebb csillagászokat is meglepve - számolt be róla a Magyar Nemzet Tudomány rovatában megjelent cikk.
Ezen kívül augusztus közepén felfigyeltek arra, hogy az égitest korábban kezdett el fényleni, mint ahogyan azt a Naptól való távolsága alapján valaha is várták volna. A TESS űrtávcső előző felvételei arról is tanúskodnak, hogy a 31/ATLAS már májusban is figyelemre méltóan ragyogott.
A Harvard Egyetem ismert asztrofizikusa, Avi Loeb szerint a mért fényerő nem magyarázható pusztán a napfény visszaverődésével, így elképzelhető, hogy az objektum saját fényt bocsát ki. Loeb augusztusi tanulmányában még azt is felvetette, hogy a 31/ATLAS esetleg mesterséges eredetű lehet. A rejtélyt tovább fokozta, hogy szeptember 7-én, egy teljes holdfogyatkozás idején, amikor ideális megfigyelési körülmények adódtak, két namíbiai csillagász, Michael Jäger és Gerald Rhemann azt tapasztalta, hogy az üstökös addigi halvány sárgás színe hirtelen zöldre váltott.
További különlegesség, hogy az égitest körül már most jól látható gázfelhő, úgynevezett kóma alakult ki, holott a Naphoz viszonyított távolsága miatt ennek még nem kellett volna megjelennie. A kómában ráadásul extrém mennyiségű szén-dioxidot mutattak ki, sokkal többet, mint ami más üstökösök esetében megszokott. A 31/ATLAS pályája is szokatlanul alacsony szöget zár be az ekliptikával, aminek valószínűsége mindössze egy az ötszázhoz - ez tovább erősíti, hogy rendkívül ritka és különös objektummal állunk szemben.
Ezek a fémek csupán jóval közelebb kezdhetnének el párologni, ezért a jelenlétük egyelőre rejtélyes. A VLT-mérések alapján a nikkel folyamatosan fellelhető volt, míg a vas csak bizonyos időszakokban, 2,6 csillagászati egységen belül mutatkozott meg.
A szakértők véleménye szerint a nemgravitációs gyorsulás pontos azonosítása kulcsfontosságú lesz: amennyiben az objektum mozgása eltér a klasszikus üstökösök által mutatott szokványos mintázattól, akkor nem zárható ki az idegen eredet lehetősége sem. Ugyanakkor a csillagászok többsége óvatosabb megközelítést alkalmaz, és továbbra is a természetes eredetű intersztelláris üstökös kategóriájába sorolja az objektumot, még akkor is, ha sok jellemzője nehezen illeszthető a megszokott definíciókhoz.
