Úgy fest, hogy a vég közeledik, és őszintén szólva, valami igazán különleges eseményre lenne szükség ahhoz, hogy az LMP részt vegyen a 2026-os választásokon.

- Az elmúlt évek, az anyagi és támogatottságbeli realitások nem arra mutatnak, hogy az LMP indul a 2026-os választáson. Ehhez kisebb csoda kellene - mondta a Népszavának Kanász-Nagy Máté. A párt korábbi társelnöke elárulta: hivatalos döntés ősszel várható az ügyben. - Az egész biztos, hogy mi nem úgy állunk ehhez a kérdéshez, mint azok a szervezetek, akik "valamilyen csalfa, vak remény érdekében dobják félre magukat hirtelen - tette hozzá.

Az LMP parlamenti frakciója februárban feloszlott, miután Csárdi Antal távozásával a létszám 5 főre csökkent. Azóta a párt hivatalos Facebook-oldala teljesen inaktív, és a tavaly nyáron lezajlott, kudarccal zárult önkormányzati és EP-választások nyomán (ahol az LMP európai parlamenti listája csupán 0,87 százalékot ért el) Ungár Péter társelnök többször is kijelentette, hogy a párt gyakorlatilag megszűnt létezni, hasonlóan a Tiszán kívüli politikai erőkhöz.

Stabilan vezet a Tisza a Fidesz előtt, négy parlamenti párt gyakorlatilag lenullázta magát

"Csak azt nem tudtuk felfogni, miért döntött úgy, hogy tavaly augusztusban újra ringbe száll a társelnöki posztért. (Ekkor Szabó-Kellner Katalin és Ungár Péter kapták meg az LMP társelnöki tisztségeit). A választások végén ő maga 'kivonult' a párt életéből, és már ezen a tisztújításon kifejtette, hogy véleménye szerint az LMP lényegében megszűnt létezni" - emlékeztetett a zöldpárt egy névtelenséget kérő politikai képviselője a Népszavának.

Másik forrásunk szerint viszont 2024 augusztusában még olyan opció is felmerült, hogy páran teljesen új párttá alakítanák át az LMP-t; igaz, ennek szavai szerint "már akkor sem volt túl sok realitása".

Szerettük volna megszólaltatni Ungár Péter társelnököt az elhangzottakkal kapcsolatban, de ő nem kívánt nyilatkozni. A párt jövőjével és saját visszavonulásával kapcsolatos kérdéseinket az LMP sajtóosztályához irányították. Azóta azonban nem érkezett válasz tőlük.

Kanász-Nagy Máté parlamenti képviselő a kérdéseinkre reagálva kifejtette, hogy jelenleg legfőképpen adminisztratív és szervezeti teendőkkel foglalkozik a pártban, mivel jelentős adósságállománnyal küzdenek. Az 2022-es választásokat követően az ellenzéki pártokat sújtó ÁSZ-büntetés ügyét pedig "nem lezárult történetnek" nevezte, ami azt jelenti, hogy a választásokig mindenképp rendezniük kell a helyzetet, amely jelenleg is folyamatban van. Kanász-Nagy független képviselőként azon fáradozik, hogy továbbvigye az LMP korábbi prioritásait, mint például az akkumulátorgyárak ellenállása, illetve a szociális, zöld és energetikai kérdésekben való kiállás; ugyanakkor Ungár Péter véleménye a párt "halotti állapotáról" szerinte "tényként értelmezhető". Angyal Károly pártigazgató viszont úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az LMP továbbra is aktív, hiszen képviselőik rendelkeznek "állampolgári megkeresésekkel".

Ungár Péter: Az LMP már nem része az ellenzéki kávéháznak, ahonnan mindig is kívülállónak tekintették.

Az aktív tagság körében sokan nagyobb aktivitást várnának el, és a pártvezetés sem egységes abban a kérdésben, hogy induljanak-e a választásokon - hangsúlyozta. Egy, a párt belső dinamikáját jól ismerő forrásunk szerint azonban az LMP jelenleg nem rendelkezik azokkal a szervezeti és létszámbeli feltételekkel, amelyek szükségesek lennének az önálló választási szerepléshez. Angyal Károly a kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy jelenleg az aktív párttagság felmérése zajlik, amely segíthet a szeptemberi döntéshozatalban, hogy milyen irányban érdemes folytatniuk a politikai tevékenységet. Valószínűleg egy kongresszus keretein belül fogják véglegesen eldönteni a választási indulás kérdését is. Kanász-Nagy Mátéhoz hasonlóan Angyal is arra figyelmeztetett, hogy a súlyos ÁSZ-bírság második részének kifizetése jelentős mértékben korlátozhatja az anyagi lehetőségeiket, és a Kúria döntése is a jövő hónapra várható.

Ezért véleménye szerint a többi, szintén büntetés alatt lévő ellenzéki párt túl hirtelen fogalmaz meg állításokat, amikor határozottan kijelentik, hogy minden bizonnyal részt vesznek a választásokon.

A Momentum háza táján a választási részvétel körüli kérdések nem maradtak vita nélkül. A kormányváltás és a Tisza Párt sikerének érdekében végül úgy döntöttek, hogy visszalépnek, ám a döntés nem született meg könnyedén, hiszen szoros szavazás döntött róla. Angyal Károly, az LMP képviselője, a szeptemberi kongresszus során is hasonló vitákra számít, bár megjegyzi, hogy azok a politikai szereplők, akik kijelentik, hogy a politizálásnak már nincs értelme, talán érdemes lenne más karrier után nézniük. Ő maga nem fogalmazott meg konkrét álláspontot a témában, de optimistán tekint a jövőbe, bízva abban, hogy az ÁSZ-bírsággal kapcsolatos ügy kedvezően zárulhat, ami új lehetőségeket nyithat meg az LMP számára.

Bár érkeztek olyan hírek lapunkhoz, hogy a megszűnt pártfrakció politikai háttércsapata a Vitézy Dávid vezette fővárosi Podmaniczky Mozgalomhoz csatlakozik, és már el is hagyták a képviselői irodaházat, hogy egy új, bérelt helyszínről koordinálják a Vitézy-kampányokat, Kanász-Nagy Máté ezt határozottan visszautasította.

Az Állami Számvevőszék vizsgálatai során a Momentumnál, a Kutyapártnál és a Mi Hazánknál is felfedeztek szabálytalanságokat, míg a kormánypártok esetében minden a legnagyobb rendben zajlik.

A választásokkal kapcsolatosan megkerestük a zöld pártból 2012-ben kivált Párbeszédet is, mivel nemrégiben arról nyilatkoztak, hogy önállóan szeretnének indulni a következő évi választásokon. Szabó Tímea parlamenti képviselő azonban hangsúlyozta, hogy ez a kijelentés félreértésen alapul, hiszen náluk még nem dőlt el semmi, így az indulás formája is kérdéses. Barabás Richárd önkormányzati képviselő hozzátette, hogy a Fidesz által a választási rendszerben 2026-ig eszközölt módosítások miatt minden lehetőség nyitva áll, beleértve a visszalépést is. A végső döntés azonban várhatóan csak ősz végén fog megszületni náluk.

Jakab Péter bejelentette, hogy elindul a 2026-os választásokon.