Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy a béke elérése érdekében elengedhetetlen a fegyverkezés leállítása. Szerinte a tartós nyugalom csak akkor valósulhat meg, ha a fegyverek helyett a párbeszéd és az együttműködés kerül a középpontba.

A katolikus egyházfő, aki gyengélkedése ellenére nem mondott le arról, hogy személyesen jelen legyen húsvétvasárnap megünneplésén, alig egy hónapja tért vissza a Vatikánba harmincnyolc napi kórházi ápolás után.

Az ünnepi misét, amelyen a pápa nem volt jelen, Angelo Comastri bíboros vezette a Szent Péter téren. A szertartás végén Ferenc pápa kerekesszékben érkezett a Szent Péter-bazilika központi lodzsájához, ahol egy munkatársa, Diego Giovanni Ravelli ceremóniamester olvasta fel húsvéti üzenetét. A pápa szavaiban reményre és békére buzdította a világot. Ezt követően a megszokott latin nyelvű áldását adta Rómára és az egész világra (Urbi et Orbi).

Nemsokkal később, különleges autójával bejárta a Szent Péter teret, ahol a vatikáni források szerint legalább 35 ezer ember gyűlt össze. Ha a téren kívül várakozókat is beleszámítjuk, a tömeg száma meghaladta az 50 ezret.

Délelőtt az egyházfő a vatikáni lakhelyeként ismert Szent Márta-házban fogadta a húsvéti ünnepeket családjával együtt Rómában töltő J.D. Vance amerikai alelnököt. A Szentszék közleménye szerint "Ferenc pápa néhány percig tartó, magánjellegű találkozón" fogadta az amerikai alelnököt, "hogy húsvét alkalmából elmondhassák egymásnak jókívánságaikat". Vance szombaton találkozott Pietro Parolin szentszéki államtitkárral.

Ferenc pápa húsvéti üzenete ezúttal is a béke fontosságát hangsúlyozta, amely a világ sok részét sújtó háborúk hátterében álló választásokra reflektál. A szentatya szerint sok esetben az emberek az élet helyett a halált választják, ami a konfliktusok gyökere. Ezen kívül határozottan elítélte a családon belüli erőszakot, amely különösen a nőket és gyermekeket érinti, valamint a társadalom elöregedésével kapcsolatos problémákat, ahol az időseket és betegeket tehernek tekintik. Különös figyelmet szentelt a gyengék, kirekesztettek és migránsok iránti megvetésnek is. A pápa hangsúlyozta a bizalom újjáépítésének szükségességét, emlékeztetve arra, hogy mindannyian Isten gyermekei vagyunk, függetlenül attól, honnan érkezünk, és milyen hagyományokat képviselünk.

A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.

Hangsúlyozta, hogy ez a szörnyű konfliktus továbbra is halált és rombolást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremtve. Kiemelte a tűzszünet sürgető szükségességét, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint a segítséget azoknak az embereknek, akik éheznek és békés jövőre vágynak. Emellett aggodalmát fejezte ki a világ számos pontján egyre növekvő antiszemitizmus miatt is.

Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.

Megemlítette a háborús körülmények következtében kialakult humanitárius válságot, amely már hosszú évek óta sújtja Jement, ezzel is rávilágítva a világ egyik legidősebb és legtragikusabb krízisére.