Íme egy egyedi változat a szövegedről: "Mire számítunk a mesterséges intelligenciától? Arra, hogy hatékonyabbá váljunk és egyúttal még több szórakozást nyerjünk! Üdvözlünk az E-volution világában, ahol a digitális Magyarország új dimenziókat nyit meg. Fe

Az Ipsos 2024-es AI Monitor jelentése részletes betekintést nyújt abba, hogyan viszonyulnak az emberek a mesterséges intelligenciához, mind globálisan, mind Magyarországon. A válaszadók többsége optimistán tekint a jövőbe, hiszen úgy vélik, hogy az AI nemcsak a hatékonyság növelésében segít, hanem új szórakozási lehetőségeket is kínál. Ugyanakkor még mindig bizonytalanok vagyunk abban, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben befolyásolja majd egészségünket, a gazdasági környezetünket, a munkahelyi kultúrát, vagy akár az egész munkaerőpiacot. Az AI jövőbeli hatásai tehát még sok kérdést vetnek fel, amelyekre a válaszok keresése folytatódik.

A legnagyobb aggodalomra okot adó tényező az, hogy a mesterséges intelligencia vajon képes lesz-e csökkenteni az interneten terjedő dezinformációk mennyiségét. E mögött számos meglepő és aggasztó kérdés húzódik meg. A kutatások azt mutatják, hogy a részt vevő országokban a megkérdezettek hatvan százaléka valószínűnek tartja, hogy a mesterséges intelligencia a következő öt évben gyökeresen átalakítja a munkájukat. Tízből közel négy ember (36%) pedig attól tart, hogy ez a technológia ki is váltja őket a munkahelyükön. Érdekes, hogy a fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel osztják ezt a nézetet, mint az idősebbek, hiszen a fiatalok körében kétszer annyian vélekednek így.

"Látszik, hogy a mesterséges intelligencia általánosságban még nehezebben megfogható, inkább ismeretlen, és ezért sokakban szorongást válthat ki. A kulcs valószínűleg az lesz, hogy az AI-alapú termékek és szolgáltatások az emberek konkrét igényeihez és helyzeteihez igazodnak - ezzel egyszerű és természetes élményt biztosítva számukra. Ha ismerjük az ügyfelet, felismerjük az igényeit és úgy kötjük össze a rendelkezésre álló szolgáltatásokat, hogy olyan élményt, segítséget adunk az ügyfélnek, amit korábban sehol máshol nem kapott meg, megkönnyítjük mindennapjait, miközben az adatait biztonságosan tároljuk, akkor minden bizonnyal az aggodalmak is csökkennek majd" - kommentálta a felmérést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Mennyire van tisztában a magyar társadalom a mesterséges intelligencia fogalmával és működésével?

Az Ipsos legfrissebb jelentése alapján a magyar lakosság háromnegyede úgy érzi, hogy tisztában van az mesterséges intelligencia (AI) fogalmával. Ezzel Magyarország a 32 vizsgált ország közül a legjobbak között foglal helyet, míg a globális átlag csupán 67 százalék. Ugyanakkor, ha a kérdések mélyebbre ásnak, és konkrétan arra vonatkoznak, hogy a válaszadók tudják-e, mely termékek vagy szolgáltatások támaszkodnak AI-ra, akkor a magyarok 41 százaléka tudott igennel válaszolni – ez éppen annyira, mint ahányan nem tudtak válaszolni.

Milyen érzéseket vált ki az AI?

A magyar lakosság közel fele lelkesedéssel tekint a mesterséges intelligenciát alkalmazó termékekre és szolgáltatásokra, míg a másik csoport inkább aggodalommal kíséri ezt a fejlődést. Ez a kettősség jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez, ahol az emberek 53%-a izgatott, míg 38%-a tart a technológia lehetséges hátrányaitól. Miközben sokan felfedezik a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, a potenciális kockázatokkal kapcsolatos félelmeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.

A kérdésre, hogy az AI-t alkalmazó szolgáltatások irritálják-e az embereket, a magyar válaszadók közel fele igennel, míg szintén jelentős számú válaszadó nemmel reagált, ami párhuzamba állítható a német és olasz adatokkal. Érdekes regionális eltérések is megfigyelhetők: míg az angolszász és európai országok lakói túlnyomórészt aggodalommal tekintenek a helyzetre, addig Ázsiában - Japánt kivéve - inkább az izgalom dominál. Világszinten, és Magyarországon is, a többség úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia több hasznot nyújt, mint kárt.

Kétségtelen, hogy az AI radikálisan átalakítja a mindennapjainkat és a jövőnket.

Bár egyelőre még kevésbé érzékeljük, hogy mostanáig mennyire változtatta meg életünket a mesterséges intelligencia, de a következő évekre vonatkozóan már kétharmad vélekedik úgy, hogy mély változásokat hoz majd életébe az AI. A többség szinte mindenhol úgy érzi, hogy a következő öt évben a munkáját komolyan megváltoztatja majd az AI (világszerte 60%), de abban már mindenhol jóval kevesebben hisznek, hogy el is veszi a munkahelyét (36%). Magyarországon mindkét kérdésre kevesebben válaszoltak igennel: 45 százalékunk gondolja, hogy megváltozik a munkánk az AI miatt, és mindössze kevesebb, mint a válaszadók negyede gondolja, hogy el is veszi.

Az ügyintézés hatékonysága jelentősen javul, miközben nem fenyegeti a munkahelyeinket.

Az emberek életének átalakulásában az AI szerepe kapcsán leginkább a feladatok gyorsabb elvégzésére vonatkozó várakozások dominálnak: a válaszadók 55 százaléka, mind globálisan, mind Magyarországon, ezzel a nézőponttal él. A következő jelentős változás, amelyet sokan várnak, a szórakozás területén mutatkozik meg: 51 százalék számít arra, hogy az AI által a következő 3-5 évben gazdagabb szórakozási lehetőségekhez jutunk. Érdekes, hogy Magyarországon, Svédországban, az Egyesült Államokban és Belgiumban ez a szám alig négytizednyire csökken. Meglepetésként hat, hogy az AI egészségügyi előnyeivel kapcsolatban globálisan csupán 38 százalékra tehető az optimisták aránya - Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, hiszen tízből mindössze három ember hisz ebben a jövőbeli pozitív hatásban, ami hasonló tendenciát mutat Új-Zélandon, Svájcban és Angliában is.

Egyértelműen negatív hatást vár viszont a világ az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásától: 36 százaléknyian gondolják így, többen, mint ahányan kedvező hatásra számítanak. Magyarországon - ahogy az európai országokban és az angolszász országokban is - még borúlátóbbak az emberek: csak negyedük vár kedvező elmozdulást, ellenben 36 százalékuk szerint csak ront a munkaerőpiaci helyzeten az AI.

A magyarok rendkívüli bizalommal tekintenek az AI által biztosított adatvédelmi megoldásokra.

A magyar válaszadók körében közel kétharmadnyian bíznak abban, hogy az AI-t használó cégek megfelelően óvják a személyes adataikat. A felmérés során csupán három ország, nevezetesen Thaiföld, Indonézia és Kína mutatott magasabb bizalmi szintet. Globálisan azonban a helyzet sokkal vegyesebb: mindössze 47 százalék hisz abban, hogy az AI biztonságosan kezeli az adatokat, míg szinte ugyanennyien kétségeiket is kifejezik. Ezzel szemben a magyarok nemcsak bíznak a technológiában, de a gyanakvók aránya is meglepően alacsony: mindössze 27 százalék. Németh Balázs kiemelte, hogy a személyes adatok biztonsága kiemelt fontosságú, különösen a pénzügyi szektorban, ahol az emberek pénzügyeiről van szó. Az ágazat az elmúlt másfél évtizedben a folyamatos verseny, az ügyféligényeknek való megfelelés, valamint a szigorú szabályozás következtében egy konzervatív iparágból a digitalizáció és innováció élvonalába került. E tapasztalatok valószínűleg hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar emberek túlnyomó része bízik a mesterséges intelligencia adatvédelmi képességeiben.

Kevésbé elfogult a mesterséges intelligencia, mint az ember

Az AI és az emberek közötti bizalom egy rendkívül izgalmas téma: a magyar lakosság több mint fele bízik abban, hogy a mesterséges intelligencia nem fog elfogult vagy diszkriminatív módon működni. Ezzel szemben az emberek iránti bizalom csupán 41 százalékos. Ez a jelenség arra utal, hogy sokan az AI-t objektívebbnek és megbízhatóbbnak tartják az emberi döntéshozatallal szemben. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az AI rendszerek mögött álló algoritmusok is hajlamosak lehetnek hibákra, így a bizalom kérdése nem mentes a kihívásoktól.