Ezek a fehérjék képesek megakadályozni a daganatos elváltozások, autoimmun rendellenességek és fibrotikus betegségek kialakulását, valamint csökkenteni a gyulladásos folyamatokat.

Jelenleg a Debreceni Egyetemen a patológiás folyamatokba történő beavatkozás lehetőségeit kutatják.

Az új galektin inhibitor alapvázak képezik a Debreceni Egyetem Kémiai Glikobiológiai Kutatócsoport legfrissebb kutatásainak fókuszát. Somsák László professzor irányításával, a kutatócsoport együttműködik lundi és thesszáliai kollégákkal, hogy előmozdítsák a kutatást a HU-rizont nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program keretében elnyert pályázat révén.

A Debreceni Egyetem kutatócsoportja egy hároméves alapkutatásra vállalkozik, melyre a támogatási összeg maximumát, mintegy 400 millió forintot nyertek el, a munka jövő év elején indul.

Az inhibitor alapvázak olyan speciális vegyületek, amelyek hatékonyan gátolják a galektinek és a szénhidrátok közötti interakciókat, ami jelentős hatással van a különböző biológiai folyamatokra. A galektin inhibitorok kifejlesztése új és ígéretes terápiás lehetőségeket nyújt, különösen a korábban említett betegségek kezelésében.

- Ezek a fehérjék gyógyszer-célpontnak is tekinthetők, és elképzelésünk szerint olyan cukorszármazékokat fogunk szintetizálni, amelyek ezekhez a galektin fehérjékhez tudnak kötődni, ami által befolyásolják a működésüket. A működés befolyásolása egyben az adott patológiás folyamatba való beavatkozást is jelenti. Ha találunk jól működő molekulát, egy idő után el lehet majd indulni valamilyen gyógyszerfejlesztési irányba, de a jelen szakaszban ez egy felfedező alapkutatás lesz - vázolta a professzor.

A szintetikus munkát a debreceni kutatócsoport végzi majd, a kötődés vizsgálata főképp svéd és görög tudósok feladata lesz. A három csoport szakértelme kölcsönösen kiegészíti egymást, saját szakterületén mindegyik csapat a világ legjobbjai között található.

- Ott kezdődik, hogy a korábbi ismeretek és a rendelkezésünkre álló lehetőségek alapján vegyületeket tervezünk, tehát elképzeljük azt a szerkezetet, amit szintetizálni szeretnénk. Ebben segíteni fog a számításos kémia. Ha elkészültek a vegyületek, akkor ezeket egyrészt küldjük Svédországba, a Lundi Egyetemre, ahol a galektinekkel való kölcsönhatást, a kötődést vizsgálják, másrészt mennek a görög kollégákhoz, a Thesszáliai Egyetemre, ott a vegyületek kötődését röntgenkrisztallográfiás módszerekkel analizálják, ezáltal atomi felbontásban lehet információt kapni a kötődés módjáról. Debrecenben mágneses magrezonanciás (NMR) mérésekkel tanulmányozzuk a kötődési jelenségeket. Ezek a vizsgálatok adnak majd számunkra visszajelzést, hogy merre menjünk tovább a szintézissel. Azért van a hangsúly az alapvázakon, mert ezek biztosíthatják a kötödés legfontosabb tényezőit. Olyan vegyületeket keresünk, amelyeket eddig még abszolút nem vizsgáltak. Ha találunk hatásos alapvázakat, akkor ezeket részben korábbi tapasztalatok, részben pedig új elképzelések és vizsgálatok alapján tudjuk továbbépíteni, és így teljesen originális készítményekhez is el tudunk jutni - ismertette Somsák László.

A debreceni, luni és thesszáliai kutatók zökkenőmentes együttműködésének kulcsa az évek során kialakult barátság és szakmai kapcsolat, valamint a már lezárt közös projektek tapasztalata. Tavaly ráadásul egy közös publikáció is napvilágot látott a témában, ami tovább erősítette a köztük lévő együttműködést.

A HU-rizont kutatási együttműködési program célja, hogy támogatást biztosítson magyar felsőoktatási intézmények vezetésével nemzetközi kollaborációban megvalósuló projektekre, melyek a magyar és a nemzetközi közösség számára releváns és aktuális kihívásokra keresnek innovatív megoldásokat.