A Lex Magyar Péter számos komoly jogi kérdést és aggályt vet fel.

Az Országgyűlés keddi ülésén a kormánypárti képviselők támogatásával megszavazta a Lex Magyar néven ismertté vált törvényjavaslatot. E jogszabály lényege, hogy a magyar Országgyűlés tagjaihoz hasonlóan, az európai parlamenti képviselők számára is kötelezővé válik a vagyonnyilatkozat. Az új szabályozás értelmében az EP-képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, azonban a velük egy háztartásban élők nyilatkozatai nem. A törvény leglényegesebb rendelkezése az, hogy ha az érintett EP-képviselő nem teljesíti a vagyonnyilatkozat benyújtásának kötelezettségét, vagy szándékosan valótlan adatokat közöl, a Nemzeti Választási Bizottság jogosult lehet megfosztani őt mandátumától.

Különösen aggasztó, hogy a Magyarországon megválasztott Európai Parlamenti képviselők esetében a törvény egy másik keretet határoz meg, mint amit a magyar Országgyűlés képviselőire alkalmaznak. Valószínűleg arra hivatkoznak majd, hogy az Európai Parlament és a magyar Parlament működése eltérő, ám ez a megközelítés nem más, mint egy újabb félrevezető érvelés. Hasonlóképpen, mint ahogyan az országgyűlési választások napján külföldön tartózkodók szavazati jogának kérdése kapcsán is azt állítják, hogy nem alkotnak homogén csoportot, hanem a lakcímkártya megléte határozza meg, hogy levélben vagy a külképviseleten szavazhatnak - elemezte a helyzetet Ligeti Miklós a Magyar Hangnak. A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója úgy véli, hogy a választások útján megszerzett mandátumok - legyenek azok önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti - mind a közérdek szolgálatát célozzák, így az ezeket betöltő képviselők egy homogén csoportot alkotnak. Ezért kifejezetten diszkriminatív, ha a vagyonnyilatkozatra kötelezettek közül csak az uniós képviselőket emelik ki, és számukra szigorúbb szabályokat vezetnek be. Bár a szigorításnak lenne értelme, ez csak akkor indokolt, ha az minden választott képviselőre vonatkozna. Ligeti Miklós megfogalmazása szerint a jelenlegi javaslat olyan, mintha egy évtizeddel ezelőtti, a szigorításokról szóló részletes javaslatukból csupán néhány, a hatalom szempontjából kedvező elemet emeltek volna ki, hogy azokat törvénybe foglalják.

- A törvénymódosítás világos célja, hogy Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésével eljárásokat indíthassanak ellene, és megakadályozhassák indulását a voksoláson. Nem biztos, hogy így lesz, de a törvény elfogadásával megteremtik ennek lehetőségét - ezt már László Róbert nyilatkozta a Magyar Hangnak. A Political Capital választási szakértője kérdésünkre elmondta, az, hogy Magyar Péter választáson való indulását esetleg ellehetetlenítik (és így parlamenti mandátumot sem szerezhet), nem jelenti azt, hogy ne lehetne miniszterelnök. A kormányfőnek ugyanis nem kell feltétlenül parlamenti képviselőnek is lennie. Ennek persze kicsi az esélye, mert ha eltiltanák a közügyek gyakorlásától, akkor sem parlamenti képviselő, sem miniszterelnök nem lehetne.

Kétségtelen, hogy a Fidesz fő törekvése a hatalom megtartása. A Lex Magyar által kínált lehetőségek, valamint a választási törvény esetleges módosítása is e cél érdekében történhet. Hogy ezekből a tervekből mi fog ténylegesen megvalósulni, az még kérdéses, de egy dolog biztos: semmit sem lehet kizárni. Az utóbbi évek eseményei már számos olyan határt átléptek, amelyeket az emberek korábban elképzelhetetlennek tartottak.

Magyar Péter a hétfő esti Magyar Infón kifejtette, hogy a Fidesz a választási szabályok módosítását fontolgatja – bár ezt hivatalosan cáfolják –, hogy erősítse saját pozícióját és gyengítse a Tisza győzelmi esélyeit. Az egyik lehetséges lépés, hogy csökkenthetik a bejutási küszöböt: az önállóan induló pártok esetében a jelenlegi 5 százalékos határ akár 3, 2 vagy 1 százalékra is mérséklődhet, míg a pártszövetségeknek egységesen 5 százalékot kellene elérniük a korábbi 10 és 15 százalék helyett. Továbbá, Magyar rámutatott, hogy eltörölhetik a polgármesterek összeférhetetlenségi szabályait, mely lehetővé tenné, hogy egy sikeres fideszes polgármester országgyűlési képviselőként is ringbe szálljon. Végül, Magyar szerint a győzteskompenzációs szabályok eltörlése is a napirenden van, amelyek eddig több cikluson keresztül biztosították a Fidesz kétharmados győzelmét, de most a Tisza számára is hozhatnának plusz mandátumokat.

László Róbert szerint az utóbbira akkor kerülhet sor, ha nagyobb bajt érzékel a kormánypárt, illetve szóba kerülhet a külhoni választókerületek létrehozása. Sőt, az sem kizárható szerinte, hogy végső megoldásként megszüntetnék a vegyes rendszert, tehát egyáltalán nem lennének egyéni választókerületek, csak pártlistákra szavazhatnánk 2026-ban. Utóbbi esetben hivatkozhatnak arra, hogy ezzel megszüntetnék a sokak által bírált aránytalan választási rendszert.

Végül a felvetésünkre reagálva említette, hogy ha a Fidesz helyzete tovább romlik, akkor lehetséges, hogy a Tisza Párt indulását a választásokon valamilyen pártfinanszírozási nehézségre hivatkozva megpróbálják megakadályozni.

A kormány több prominens tagja korábban határozottan elutasította, hogy bármilyen módosítást terveznének a választási szabályrendszeren. Ezt például Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter is megerősítette egy kormányinfó keretében. Hasonlóan reagált Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter is, amikor a hétfő esti Magyar Infót követően a Telex kérdésére válaszolt. Ekkor így nyilatkozott: "Bolond lyukból bolond szél fúj! A választási szabályok nem fognak megváltozni."

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője legutóbbi Facebook-bejegyzésében arra utalt, hogy a változtatások sora még korántsem zárult le. Kifejtette, hogy a közélet résztvevőinek, akik hatalomra törekednek vagy már bírnak vele, azonos mércék szerint kellene elszámoltathatónak lenniük. Ebből kifolyólag említette, hogy az évértékelő beszédében a miniszterelnök felvetette: az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataira vonatkozó szabályoknak összhangban kell állniuk a magyar parlamenti képviselőkére vonatkozókkal. Kocsis hangsúlyozta, hogy ő is tervez további javaslatokat. Felvetette, hogy a magyar Országgyűlés hozhat olyan törvényeket, amelyek az európai parlamenti képviselőkre vonatkoznak, hiszen a kérdés magyar állampolgárokat érint.