Emailháború a home office világában - Átpasszoljuk a felelősséget másnak, így már nem terhel minket a súlya.
A digitális túlterheltség mindannyiunk életének része lett: az e-mail fiókod folyamatosan tele van, és a pihenésre szánt időd is elillan.
A fokozódó digitális zaj nem csupán a beosztottakat, hanem a vezetőket is őrlőre fogja. A hosszabb munkanap, az érkező üzenetek áradata és a folyamatos elérhetőség elmos minden határt a magánélet és a munka között. Aki nem kap választ időben, újabb kör e-maillel "lövi vissza" a labdát - és kezdődik elölről a spirál.
A 2023-as globális benchmark adatai szerint a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva a napi e-mail-forgalom kétszeresére nőtt, és úgy tűnik, hogy ez a tendencia tartós marad. Ez azt jelenti, hogy a vállalati postafiókok most már kétszer annyi üzenetet kezelnek, miközben sokan az "egyszerű továbbküldöm, majd ő intézi" megoldást választják, ami számos feladat elakadásához vezet.
Egy 2024-es kutatás alapján a 18-34 éves fiatalok 25%-a soha nem válaszol telefonhívásokra, míg közel 70%-uk inkább üzenetet küld. A valós idejű válaszadási kényszer szorongást generál bennük. A telefonálás elkerülése tovább bonyolítja a dolgokat, hiszen az egyeztetések több e-mail körben zajlanak, ami újabb üzenetáradatot eredményez.
Reggel hatra már tucatnyi új levél vár, délre száz fölé kúszik a szám. Képtelenség mindenkinek időben reagálni, mégis elvárják, hogy mindig online legyek.
- mondta nekünk egy középvezető egy tréningen.
Egy Harvard-tanulmány 3,1 millió dolgozó e-mail- és meeting-naplóját elemezve kimutatta, hogy a home office az átlagos munkanapot 8,2 %-kal - napi 48,5 perccel - megnyújtotta, miközben az esti órákban is több üzenet születik.
Egy premier hetén a telefon folyamatosan pittyeg, mintha egy versenyt futna. Ahogy kinyitok egy emailt, máris három újabb üzenet várakozik. Ha este hattól próbálnám átrágni magam rajtuk, reggel hatig itt ülhetnék, hogy mindent megértsenek.
Egy színházi produkciós menedzser osztotta meg velünk a tapasztalatait, amikor arról faggattuk, hogyan alakult át a munkája az évek során.
A Stanford Egyetem kutatói rámutattak arra, hogy a napi két órát meghaladó, nem munkához kapcsolódó képernyőhasználat felnőtteknél a kéregállomány elvékonyodásához, memóriavesztéshez és a korai neurodegeneratív betegségek kockázatának növekedéséhez vezethet. A folyamatos, több képernyő egyidejű figyelése aktiválja a test "harc vagy menekülés" reakcióját, ami tartós stresszállapotot idéz elő.
Az MIT 2022-es kutatása kimutatta, hogy a távmunkára váltás után 38 %-kal csökkentek a "gyenge kötések" - az innovációt tápláló laza kapcsolathálók - a szervezeten belül. Ezzel párhuzamosan a digitális kommunikáció anonim, testbeszéd-hiányos közege az empátia eróziójához és fokozódó elmagányosodáshoz vezet.
Ezzel párhuzamosan a digitális kommunikáció anonim, testbeszéd-hiányos közege az empátia eróziójához és fokozódó elmagányosodáshoz vezet. Az "én-inboxom" köré zárt mikrovilágban könnyebb védekező, olykor ego-vezérelt hangnemben válaszolni, mint együttérzést mutatni.
A megnövekedett e-mail-mennyiség, a telefonhívásoktól való idegenkedés és a határtalan screentime együttesen lassítja a cselekvést, és roncsolja a munkakapcsolatokat. A "labda átdobása" helyett érdemes:
