A mezőgazdasági eszközök árai folyamatosan emelkednek, de vajon lesz-e elegendő vevő, aki hajlandó megfizetni ezt a növekvő költséget? - Agrárszektor

A szakmai konferencia 1402 oldalas dokumentációjában szereplő publikációk és a gyakorlati bemutatók alapján világossá vált, hogy a résztvevő szakemberek figyelme két fő témára irányult: az aszály problémakörére és az automatizáció fejlődésére – emelte ki Milics Gábor egy, lapunknak adott interjúban.

A rendezvény egyik központi témája az volt, hogy milyen lehetőségeink vannak a fenntartható öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztésre a megváltozott talajtani és klimatikus körülmények között. Felmerült a kérdés, hogy érdemes-e bizonyos kultúrák termesztésével felhagyni, és inkább mediterrán növényekre átállni. Habár a konferencia Spanyolországban zajlott, a téma Magyarországra is releváns, hiszen itt is fontos mérlegelni, hogy vajon van-e értelme kukoricát vetni az Alföldön, ha öntözésre nincs lehetőség.

- emelte ki a szakember. Mint mondta, az előadások másik része az automatizáció és robotizáció témáját, azon belül pedig elsősorban azokhoz a munkaigényes folyamatokhoz kötődő fejlesztéseket járta körül, amelyek a betakarítás környékére tehetőek.

A robotokat egyre inkább aszerint próbálják fejleszteni, hogy egyrészt minél inkább át tudják venni a kézi munkaerő szerepét, másrészt a szenzortechnológia révén erősen támogatni tudják a növényvédelmet. Magyarul: képesek legyenek a haszonnövényt és a nem haszonnövényt egymástól a lehető legpontosabban elkülöníteni és ezek alapján a szükséges kezeléseket is azonnal el tudják végezni, méghozzá kizárólag ott, ahol arra szükség van. Ha szigorúan vesszük, akkor nagyon nagy újdonság ezekben nincsen, hiszen ezeken már hosszú évek óta dolgozunk, újítások és finomhangolások azonban mindig vannak

- emelte ki Milics Gábor, majd kifejtette: míg korábban bizonyos folyamatokat szakaszokra bontottak, most már a beavatkozás olyan szenzorok segítségével valósulhat meg, amelyek akár néhány centiméter távolságra is elhelyezkednek, így a precizitás jelentősen növekedett.

A bonyolultabb fejlesztések elkerülhetetlenül növelik az eszközök költségeit, ami felveti a kérdést: vajon lesz-e elegendő vásárlói kereslet ezek iránt, vagy talán érdemesebb egyes feladatokat továbbra is emberi munkaerővel végezni? A szakmai bemutatók során megfigyelhettünk különféle robotokat, például almaszedő, málnaszedő és szőlőszedő gépeket, ami arra utal, hogy a robotkarok már számos feladatot képesek hatékonyan ellátni.

Milics Gábor véleménye szerint a lényeges kérdés valójában az, hogy vajon az ilyen eszközök használata megéri-e a befektetést vagy sem?

Mi a kiállításon sokkal inkább a szántóföldi növénytermesztéshez kötődő fejlesztéseket, gépes megoldásokat néztük, és azt látjuk, hogy ezen a téren mindenképpen érdemes még elvégezni bizonyos finomhangolásokat. Amit viszont problémásnak látok, az az, hogy bár az informatika nagyon erősen jelen van már a szántóföldi növénytermesztés rendszerében, az informatikai rendszerek nem feltétlenül felhasználóbarát módon működnek. Sok helyen nincsenek meg azok az automatizált algoritmusok, amik ténylegesen kiszolgálnák a gazdálkodói igényeket. Emellett sokszor az az érzése támad a felhasználóknak, hogy az informatikusok gondolnak valamit, le is fejlesztik, az agronómussal viszont nem egyeztetnek. Így viszont nem az az eredmény, amire a gyakorlatban valóban szükség lenne. Nem véletlen, hogy sokan buknak is az ilyen fejlesztésekkel, hiszen olyan dolgokkal foglalkoznak, amire a gazdálkodóknak nincs igénye.

Milics Gábor szerint a precíziós mezőgazdasági technológiák elterjedését az a tényező is akadályozza, hogy a gazdálkodók többsége még mindig nem hisz az adatok jelentőségében, és még mindig nem látják át, mit is nyújthatnak számukra ezek az információk. Pedig a téradatok segítségével pontosan megérthetnék, mi okozza náluk a táblán belüli különbségeket, és a mérésekre alapozott, célzott beavatkozások révén lényegesen jobb eredményeket érhetnének el.

A nemzeti szintű stratégiai gondolkodás valóban arra kell, hogy irányuljon, hogy a mesterséges intelligencia integrálódjon az agráriumba. Azonban ez a cél még távolinak tűnik a hazai gazdálkodási gyakorlatban. Milics Gábor hangsúlyozza, hogy a gazdák felé irányuló kommunikáció során apróbb lépésekben kell előre haladni. Fontos, hogy türelmesek legyünk, és fokozatosan bemutassuk számukra, hogy a menedzsmentzónák és adatalapú megoldások nemcsak hasznosak, hanem valós értéket is képviselnek.

Az én nézőpontomból két irányvonal lehetséges. Az egyik, ha valaki nem hajlandó lépést tenni a technológiai fejlődés irányába, és nem kívánja követni ezt az utat, akkor előbb-utóbb kénytelen lesz feladni a gazdálkodást. Sokkal előnyösebb helyzetbe kerülhet, ha a földjét olyan vállalkozásra bízza, amely rendelkezik a szükséges szakértelemmel és modern gépparkkal, így hatékonyan tudja művelni a területet a jelenlegi technológiai színvonal mellett. Amennyiben a gépek magas beszerzési költsége miatt nem áll rendelkezésre elegendő tőke, érdemes lehet egy bérgépes szolgáltatóhoz fordulni, aki garantálni tudja a megfelelő munkaminőséget. Bár ez esetleg többe kerülhet, a bevételek oldalán ez biztosan megtérül majd.

Mint azt a professzor hozzátette, előfordulhat olyan is, hogy egy kisebb gazdálkodó tisztában van ugyan az adatalapú működés jelentőségével, a szükséges eszközpark beruházási költsége azonban túl nagy terhet jelentene számára. Ilyen esetekben szóba jöhet egy szakmai szerveződéshez való csatlakozás, vagy akár a terület bérbeadása is - egy kis csavarral.

A konferencia során találkoztak egy amerikai kutatóval, aki jelenleg az Egyesült Királyságban tevékenykedik, miközben észak-amerikai földjeit bérbe adja. Azonban a bérleti szerződés szigorú feltételeket tartalmaz: a területen bármi történne, a kutatónak, mint tulajdonosnak, joga van átnézni és szükség esetén módosítani a hozott döntéseket. Ezzel biztosíthatja, hogy a beavatkozások ne csupán rutinszerűen, hanem valós adatokra és alapos szakmai elemzésekre támaszkodva történjenek. Ez a példa jól illusztrálja, hogy a precíziós gazdálkodás nem csupán technológiai kérdés, hanem szemléletváltást is igényel - és ezen a téren itthon még jelentős előrelépésekre és változtatásokra van szükség.