A 2025-ös évtől kezdődően a felsőoktatásban drámai módon csökkenni fog a államilag támogatott képzési helyek száma.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) nyilvánosságra hozta, hogy számos magyar felsőoktatási intézményben drámai mértékben csökken az államilag finanszírozott helyek száma. Csak két egyetem, nevezetesen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem esetében tapasztalható növekedés a hallgatói létszámban. Az ADF ezt a lépést heves kritikával illette, hangsúlyozva, hogy a kormány ezzel a döntéssel jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaság és tudomány jövőbeli alakulására.

2025 szeptemberétől jelentős csökkenés várható az állami támogatással rendelkező helyek számában a magyar felsőoktatásban. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán közzétett adatok szerint csupán két felsőoktatási intézmény kivételével minden egyetem kevesebb olyan hallgatót tud majd felvenni, akinek a képzését az állam finanszírozza. Ez a változás komoly hatással lesz a jövőbeli hallgatói létszámra és a felsőoktatás elérhetőségére.

A két intézmény, ahol létszámnövekedés lesz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (11 százalék) és a Semmelweis Egyetem (3 százalék). A legnagyobb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem szenvedi el. A Corvinuson 48, az ELTE-n 19, míg a BGE-n 14 százalékkal lesz kevesebb következő tanévtől az államilag finanszírozott helyek száma.

A lényeg az, hogy 2025-től szinte minden olyan egyetem, amelynek végzett diákjai hozzájárulhatnának a magyar tudományos élet fejlődéséhez, az ország jólétéhez vagy a technológiai újításokhoz, hallgatói létszámcsökkenéssel néz szembe.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hangsúlyozta, hogy a demográfiai folyamatok figyelembevételével az egyetemi férőhelyek csökkentése arányaiban még jelentősebbé válik. Jelenleg Magyarországon a 25-34 éves korosztály körében a diplomával rendelkező fiatalok száma már most a második legalacsonyabb az Európai Unióban.

Az ADF hangsúlyozta, hogy ezáltal a magyar kormány egyre inkább kivonul a felsőoktatásból, nem csak az egészségügyből, a szociális szférából és más kulcsfontosságú állami szférákból. Ezt a szakpolitikai döntést úgy értékelték, hogy sok fiatalt gyakorlatilag kizárták a felsőoktatásból, vagy eladósítja őket azáltal, hogy fizetniük kell az önköltséges képzést. Azt is kiemelték, hogy így nemcsak a lakhatási és megélhetési költségek, hanem a tandíj is terheli a családokat.

Arra is rámutattak, hogy a szakemberek számának csökkenése a magyar gazdaság és tudomány jövőjét is befolyásolja. Továbbá a nem alapítványi finanszírozású egyetemeket kivérezteti a fenntartó. A döntés miatt oktatói elbocsátások várhatók, de több képzés és kar is veszélybe kerülhet, mint történt az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében.