Igazán lenyűgöző, hogy Károly király és Kamilla királyné esküvője végül megvalósult, hiszen a szertartás előtt és után számos váratlan és balszerencsés esemény nehezítette az ünneplést.

20 éve, 2025-ben házasodott össze Kamilla királyné és Károly király

Annak a hűvös áprilisi napnak a reggelén 2005-ben persze Károly király még a walesi hercegi címet viselte, Kamilla királynéra pedig Mrs. Parker-Bowlesként hivatkozott a sajtó. Annak ellenére állt így a helyzet, hogy a jövendő királyné akkor már 10 éve nem volt Andrew Parker-Bowles dandártábornok felesége. A '90-es években a walesi hercegi pár sorozatos botrányainak hullámai ezt a házasságot is elsodorták.

Kamilla különleges kapcsolatot ápolt a volt férjével, amely túlmutatott a megszokott telefonos köszöntéseken: Andrew az esküvő előtti éjszaka személyesen is felkereste őt. Sőt, a következő napi ünnepségek során vendégként megjelent, ezzel is bizonyítva, hogy a köztük lévő kötelék még mindig erős. A közvélemény azonban nem mindig fogadta el ezt a baráti viszonyt, különösen Károly menyasszonyával kapcsolatban. Még évekkel a házasságkötés előtt is kénytelen volt tagadni, hogy komoly érzelmi kötelék fűzi ahhoz a nőhöz, aki évtizedek óta nemcsak a szeretője, hanem sok szempontból a legfontosabb társa is volt.

A fő tényező, ami ezt a helyzetet meghatározta, az volt, hogy Diana hercegné halála után eltelt nyolc év alatt sokan továbbra is nehezteltek a házasságtörő párra. Ennek következtében Károlynak és Kamillának a nagy napjukon nem csupán a vendégek alacsony számával kellett szembenéznie, hanem a lehetséges ellenséges reakcióktól is tartaniuk kellett.

Pedig a pár nagyon lassan és tudatosan építette a kapcsolatát a nyilvánossággal. Arcra adott csókkal először 2001-ben köszöntötték egymást a kamerák előtt és csak két év múlva költöztek össze hivatalosan. További két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 2005. február 10-én bejelentsék az eljegyzésüket.

A fokozatosság mögött nem csupán a közhangulat finomhangolásának szándéka rejlik. Noha az Egyesült Királyság jövőbeni uralkodó párja régóta egymásra talált, a háttérben húzódó belső dinamikák korántsem voltak zökkenőmentesek.

A walesi herceg egyértelműen ragaszkodott Mrs. Parker-Bowleshoz. Abban viszont nem volt biztos, hogy még egyszer meg akar-e nősülni. Angela Levin királyi életrajzíró azt írja a Kamilláról szóló könyvében, hogy Károly királyt rendkívül rosszul érintették az első házasságában történtek, így aztán egyáltalán nem vágyott ismét a férjszerepre. Különösen, hogy mindezt az alattvalók rosszallása, valamint a fiai ellenérzése mellett kellett volna véghezvinnie.

Károly testvérei és barátai zöme nem osztotta a második trónörökösi házasság iránti lelkesedést. Harry herceg pedig őszintén kifejtette a Tartalék című könyvében, hogy amikor apja végül a házasság mellett tette le a voksát, ő és bátyja, Vilmos herceg azt kérték tőle: inkább tartózkodjon a nősüléstől.

2004 szilveszterén viszont a walesi herceg mégis megkérte az évtizedek óta lojális Kamilla kezét. Alig másfél hónappal később pedig már ott álltak a vakuk kereszttüzében, a menyasszony élénkpiros ruhában, ujján egy art deco gyémántgyűrűvel.

A gyűrűt II. Erzsébet királynő adta új menyjelöltjének, a választott ékszer viszont eredetileg a királynő édesanyjáé volt, ami érdekes választásnak bizonyult. Erzsébet anyakirályné soha nem titkolta, hogy Károly a kedvenc unokája. A trónörökös újranősülésének gondolatát viszont olyannyira nem tudta elfogadni, hogy amíg élt, szóba sem jöhetett az esküvő.

Az Anglikán egyház türelmesen várta, hogy az anyakirályné 101 éves korában távozzon az élők sorából. Csak 2002-ben, Erzsébet halálát követően kaptak zöld utat a lelkészek ahhoz, hogy saját belátásuk szerint összeadhassák azokat a párokat, akik közül az egyik vagy mindkét fél elvált az előző házastársától.

Ekkor Canterbury új érseke kijelentette, hogy a walesi herceg sem képez kivételt és szívesen hozzáadja Mrs. Parker-Bowlest. Három évvel később viszont egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez nem fog bekövetkezni. Ehhez egyházi szertartás nem, áldás viszont tartozott.

Az egyházzal később további gondok is adódtak, mivel az akkoriban elhunyt II. János Pál pápa temetését éppen a házasságkötés kitűzött napjára kezdték el szervezni. Ezen az alkalmon Károlynak ráadásul - a királynő képviseletében - részt is kellett vennie. Így az április 8., péntek helyett szombatra kellett áttolni az esküvőt. (Később sajnos ez sem bizonyult jó választásnak, mivel Károly apja, Fülöp herceg 2021-ben ezen a napon halt meg.)

Harry herceg kifejezte, hogy apja és mostohaanyja egy új dimenzióba helyezték a sorscsapás alatt született szerelmesek történetét. Az esemény körüli nehézségek nem csupán az időpontot érintették: a helyszín is komoly fejfájást okozott. Miután bejelentették, hogy a ceremónia a windsori kastélyban zajlik majd, a királyi családnak szinte azonnal módosítania kellett ezt az információt. Kiderült, hogy a kastély nem rendelkezett a szükséges hivatalos engedéllyel a házasságkötések lebonyolítására.

És ha ezt megszerzik, akkor 3 éven át bárki oda szervezhette volna az esküvőjét. Az ezzel járó felfordulásra pedig senki sem vágyott az udvarban. Így aztán az esemény helyszínéül végül a Windsor Guildhallt, azaz a városházát jelölték ki. Ide gördült be 2005. április 9-én délután fél 1 előtt az a Rolls-Royce, amely Károly legfiatalabb testvérének, Eduárd hercegnek is az esküvői autója volt hat évvel korábban.

Károly király és Mrs. Parker-Bowles közösen érkeztek az eseményre, hogy aztán Wales hercegként és Cornwall hercegnéjeként távozzanak. A walesi hercegnői cím említése nem is jöhetett szóba, hiszen azt korábban Diana hercegnő viselte. Még így is komoly kihívás volt a pár számára szembenézni a körülbelül húszezres tömeggel, amely végül összegyűlt Windsor főutcáján. Kamilla, aki általában rendkívül kiegyensúlyozott, annyira izgult a nagy nap miatt, hogy reggel a lányának, a húgának és egy barátnőjének kellett segítenie neki, hogy felkerekedjen az ágyból.

A menyasszony ráadásul akkor már egy hete komoly arcüreggyulladással küzdött, ami nem sokat segített a hangulatán. Aztán mégiscsak felöltötte osztrigaszínű selyemruháját, melyet a Robinson Valentine divatház készített. Nem sokkal pedig később ott találta magát egy igazán privát, 20 perces polgári ceremónián. Az eseményen mindössze 28 barát és családtag vett részt és a televízió sem közvetítette. Ekkorra a megkönnyebbülés első hulláma már minden bizonnyal elérte az új házaspárt.

A tömeg, bár nem volt túlságosan nagy, mégis elfogadható létszámú volt, és csupán néhány fújolás hallatszott. Az ünneplők lelkesedése végül teljesen elnyomta ezeket a negatív megnyilvánulásokat. Amikor Vilmos herceg, Harry herceg, valamint Laura és Thomas Parker-Bowles kíséretében kiléptek a városházáról, már csak a vidám, támogató kiáltások zaja hallatszott. Kamilla és Károly ismét beültek a Rolls-Royce-ba - ekkorra már a nap is előbújt a felhők közül -, a násznép pedig buszokkal követte őket a Szent György-kápolnához. Az áldásra délután fél 3-kor került sor. Ezen a különleges napon Kamilla hercegné már egy új öltözékben, egy elegáns halványkék selyemruhában és a hozzá illő kék-arany kabátban jelent meg.

A nap körüli ambivalenciát kiválóan összefoglalta az a kettősség, amely a második, egyházi eseményt jellemezte. Károly és Kamilla menyegzőjét csodálatos virág- és fadekorációkkal körbevéve ünnepelte a királyi család és számos más illusztris meghívott. Az anglikán egyház fejeként II. Erzsébet nem jelent meg a civil ceremónián, az áldáson azonban ő és a férje, Fülöp herceg is részt vett. Az alkalom során a hercegi pár legkedvesebb egyházi énekei hangzottak el, vendégelőadóként pedig fellépett a szentpétervári Mariinszkij Színház művésze, Ekaterina Semenchuk is.

Az áldásnak viszont része volt az is, hogy a házaspár - a gyülekezet kíséretében - egy 17. századi szöveget felolvasva kijelentette: megbánta a bűneit. A korona című sorozatban ábrázoltakkal ellentétben ezek a pillanatok senki számára nem okoztak meglepetést. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna egyben rendkívül kínosak is a jelenlévők számára. Így aztán nem kis szükség volt azokra a felszabadult jelenetekre, amikor később Károly és Kamilla a kastély területén összegyűlt tömeget köszöntötte kézfogással.

A hercegi pár arckifejezései egyértelműen tükrözték a megkönnyebbülés érzését, különösen a walesi herceg, aki láthatóan vidám és felszabadult volt. A hangulatot tovább emelte, hogy a délutáni fogadáson a királynő humorral fűszerezett beszédet mondott. Ebben Károly és Kamilla hosszú útját az oltárhoz egy izgalmas lóversenyhez hasonlította, ami mindenkiben mosolyt csalt. Ekkorra már világosan látszott, hogy II. Erzsébet elfogadta azt a gondolatot, amelyet még Harry herceg is megfogalmazott, aki nem éppen a legjobban viszonyult mostohaanyjához: a Sors (nagy S-el) elrendelte számukra, hogy együtt legyenek.

Sőt, azzal a népszerű elmélettel szemben, amely a közösségi médián terjed, II. Erzsébet nem azért viselt fehér ruhát a hercegi menyegző napján, hogy megbosszulja Kamilla öltözékét Diana hercegné és Károly herceg esküvőjén. Egyrészt Kamilla 1981-ben, a walesi hercegi pár szertartásán szürke ruhában volt, nem pedig fehérben. Másrészt a királynő éppen azért vette fel ezt a színt, mert tekintettel volt az új menye második öltözékére. Az első, Valentine-ruha viszont már valóban szimbolikus erejűnek bizonyult nemrég.

Károly király és Kamilla olaszországi állami látogatáson töltötte a 20. házassági évfordulóját, amelynek során a királyné ismét felvette az átalakított esküvői öltözékét.