Az óvónő, aki kreatív módszerekkel és játékos megközelítéssel ismerteti meg a focit a 4-5 éves kisgyermekekkel | Váci Napló Online
Digitalizált világunkban egyvalamire könnyen rá lehet venni a kicsiket, mégpedig a focira. Négy éves kor után főleg a fiúk szeretik rúgni a labdát, és örömmel játszanak csapatban. A Csányi körúti óvodában dolgozik egy óvó néni, aki már 18 éve foglalkozik nagy lelkesedéssel az óvodás gyerekekkel, vele öröm az edzés, szeretik őt a kicsik, tisztelik a felnőttek. Úgy hívják: Rittinger Andrea. Andrea egész életében szerette a focit, hobbi szinten játszott női csapatban is, de sokat járt ki a váci meccsekre és rendszeresen nézi a válogatott összecsapásokat. Emellett heti háromszor fut.
A kezdetekről így vall:
"Tulajdonképpen az motivált, hogy az óvodában a fiúk nagyon szerettek focizni. Mentem velük, meccseztünk, annyira jó volt, hogy csapatjátékkal együtt tudtunk játszani, emellett a szabályokra is meg lehet őket tanítani. Ebből indult az ötlet 2006-ban, milyen jó lenne, hogyha délután is lehetne valami mozgás - ami nekem is fontos volt - hogy ezt a tudást átadjam a gyerekeknek. Hanusz Péter ötlete volt, hogy tartsunk ovi-focit, labdás foglalkozásokat a siketeknél. Egy évig voltunk ott, majd 2007-ben kerültem a Vác Városi Labdarúgó Sportegyesülethez. Selmeczi György hívott, akkor Ofella Zoltán volt az elnök, ő biztosította a helyet, én toboroztam a gyerekeket" - meséli Andrea. De itt nem állt meg, elment más az óvodákba is, vitt plakátot, az egyesületnél pedig egy labdás bemutatót tartott.
OLVASÁSRA AJÁNLJUK Közmeghallgatás: kevés érdeklődő, sok kérdés
"Ez nagyon népszerű volt, nekem is az volt az elsődleges cél, hogy örömmel jöjjenek a kicsik. Játékos labdás feladatokkal lehetett őket fejleszteni, emellett voltak, színes labdák, különféle bóják, ami annyira felkeltette az érdeklődésüket, hogy mindig le lehetett őket kötni. Ez a fajta edzés fejleszti a gyerekek szem-, kéz- és lábkoordinációját" - teszi hozzá.
A gyerekek a szép időben az egyesületnél végzik edzéseiket, míg novembertől márciusig a Váci Földváry Károly Általános Iskolában találkoznak, ahol Pallaginé Nagy Ágnes igazgató szeretetteljes fogadtatásban részesíti őket. Ezen a helyszínen kerülnek megrendezésre a karácsonyi és évzáró bajnokságok is, ahol a szülők és a gyerekek közösen mérhetik össze tudásukat.
"Ennek mindig fergeteges hangulata van" - mondja -, a szülők teljesen visszaváltoznak gyerekké. Volt, amikor eljött Csank János, a bajnokcsapat volt edzője is, aki nagy szakértelemmel és humorral kezelte a gyerekeket" - mondja Andrea.
Ajánljuk figyelmedbe Kalmár Andrea lenyűgöző művét, „Ásványok a gyantaművészetben” címmel. Ez a könyv nemcsak az ásványok szépségét és sokszínűségét tárja elénk, hanem azt is, hogyan integrálhatók ezek a csodás természetes anyagok a gyantaművészet világába. Fedezd fel a kreativitás határait, és merülj el a gyanta és ásványok varázslatos találkozásában!
Ezek fantasztikus élmények voltak - meséli, de ez látható az általa beszélgetésünk közben mutatott fotón is. Hiszen 18 év után a stadionba egy közös fotóra hívta a gyerekeket, ami nagy boldogságot jelentett számára.
A képen látható gyerekek mindannyian nálam indultak el a focizás útján, és jelenleg is az egyesület színeiben játszanak. Például Nagy Zoltán Gergő, akivel 2006-ban kezdtük az ovifocit, most már a felnőtt csapatban rúgja a labdát.
18 év hosszú idő, és azóta sok minden megváltozott. A kezdeti időszakban még nem létezett a Bozsik Program, de ma már ez a keret biztosítja az edzések kereteit az óvodákban. Andrea, aki elismeri a Bozsik Program értékeit, mégis úgy döntött, hogy saját megközelítésével foglalkozik a hozzá járó gyerekekkel. Régebben ő is elvitte őket különböző tornákra, ám idővel eljutott arra a megállapításra, hogy a gyerekeknek a sport élvezetéről és a szabad játék öröméről kell szóljon. Szerinte a foci csak akkor válik igazán értékessé, ha nem terheli őket megfelelési kényszer, hanem szabadon, játékosan tapasztalhatják meg a sportág szépségeit.
"Mi is szívesen meghívunk más csapatokat, vagy akár nagyobbakat edzésekre, és mindig nagyszerűen sikerül. Itt van a grund szellem, de hétvégén nem megyek velük tornára vagy Bozsik Programokra. Az alatt az egy-másfél év alatt, amíg nálam vannak, valóban sokat fejlődnek. Az viszont fontos, hogy a gyerekek örömmel járjanak edzésre – szerintem ez a lényeg, nem? Mindig hangsúlyozom a szülőknek, hogy a célom az, hogy a gyerekek boldogan jöjjenek. Persze a szülőket is érdemes motiválni, mert az edzések heti kétszer zajlanak, és nem mindig könnyű őket rávenni, hogy rossz időben is eljöjjenek a gyerekkel."
OLVASÁSRA AJÁNLJUK: Sajnos nem tudtuk megszerezni a kívánt pontokat Gödöllőről való távozásunkkor.
Andréához fociedzésre nemcsak a saját óvodájából érkeznek gyerekek, hanem a közeli intézményekből is. Eddig két csoportot irányított, de jelenleg már csak egy csoportot vezet, amelyben 18 kis focista gyűlik össze. A találkozók hétfőn és csütörtökön zajlanak, 17:00-tól 18:00-ig, amikor is együtt gyakorolják a labdás ügyességet és a csapatmunkát.
Rittinger Andrea olyan, mint egy gondoskodó tyúkanyó, aki mindig figyelemmel kíséri a gyerekek érzéseit. Ha valamelyik kicsi szomorú, azonnal ott termik, hogy felvidítsa, akár egy színes labda átadásával. Andrea nem csupán a jelen pillanatokra összpontosít, hanem a fiatalok jövőjét is megalapozza: fontos számára, hogy a gyerekeknek legyenek sikerélményeik, és megtanuljanak együttműködni, csapatban játszani. Ezzel növelik önbizalmukat, ami később segíti őket abban, hogy magabiztosan lépjenek tovább egy férfi edzőhöz, aki már másfajta stílusban és határozottabb módszerekkel irányítja a fociedzéseket. Andrea célja, hogy a legkisebbek megszeressék a sportot, és ez a legfontosabb küldetése! (Fotó: Pomaházi Roland) ♦
Related Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
