Az MTA a végső bástyája a sztálinista hagyományoknak? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus és egyetemi tanár - PestiSrácok
Az MTA: Az utolsó bastion a sztálinista örökségből? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor, akadémikus és egyetemi tanár, Stefka István 2025. május 15.
Egy beszélgetés keretében Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia elismert tagjával osztottuk meg véleményünket az intézmény jelenlegi helyzetéről. Gábor véleménye szerint az Akadémia nem csupán egy régi, sztálinista örökség, hanem inkább egy feudális szemléletmód fogságában él. Rávilágít arra, hogy a kommunista rezsim 1949-ben gyakorlatilag alávetette magát a tudományos életnek, s a Rákosi- és Kádár-korszak ideológiai elveit nyíltan elutasító tudósokat kirekesztették. Emlékeztetett arra, hogy például Hóman Bálint, a neves történész és oktatási politikus, valamint Orsós Ferenc, a katyni mészárlás feltárója, és Bay Zoltán, a világhírű fizikaprofesszor is ezt a sorsot osztotta, de a lista hosszú, és sok más jelentős személyiséget is magában foglal.
Miért nem fogadták vissza őket az Akadémia soraiba? Náray véleménye szerint, bár a bíróság 1990 után rehabilitálta ezeket a tudósokat, az MTA makacsul elutasította többük visszavételét. Például Hóman Bálint, a Horthy-korszak neves tudósa és minisztere, azóta sem lett tagja a testületnek. A professzor kifejtette, hogy a kommunista terror éveiben számos elismert tudóst zártak ki vagy minősítettek le tanácskozó taggá, kirakatperekkel sújtva őket. Édesapját, Náray-Szabó István vegyészprofesszort emelte ki, akinek rendes tagságát azért vonták meg, mert aktívan részt vett a Magyar Testvéri Közösség munkájában, és emiatt hosszú éveket töltött börtönben. Végül is, miért nem látogatja meg a szabad szellem az MTA épületét? Az akadémikus erre úgy válaszolt, hogy ez nem az egész MTA-ra érvényes, csupán egy kis létszámú, 15-20 fős úgynevezett progresszív csoport tartja sakkban a tagságot, zsarolva és fenyegetve őket, sok esetben rosszabbul cselekedve, mint a balliberálisok.
Politizálnak, az ő nevükhöz fűződik a többi között, hogy az MTA alapításának 200. évfordulójára nem kívánatos személynek nyilvánították Orbán Viktor miniszterelnököt. Náray-Szabó Gábor szerint az Akadémiának kizárólag a tudománnyal kellene foglalkoznia, mint ahogy teszi a Magyar Művészeti Akadémia a kultúra területén. Az MMA nem politizál-teszi hozzá. Arra a kérdésre, hogy miként látja az MTA jövőjét, arra az egyetemi tanár pesszimista választ adott: ,
Nem tudom, milyen irányt vesz az MTA jövője. Az első lépés a tisztulás lenne. A tudományos kutatásnak kell a középpontban állnia, és mindenkinek el kellene távolodnia a politikai játszmáktól. Csak így kerülhetjük el, hogy továbbra is megmaradjon ez a feudális mentalitás, amely a hatalomhoz való görcsös ragaszkodást erősíti.
Fedezze fel a műsort podcast formátumban is! Ne hagyja ki, hallgassa meg adásainkat bármikor, akár útközben, telefonon vagy autóban! Iratkozzon fel Spotify csatornánkra itt, vagy látogasson el iTunes csatornánkra az alábbi linken! SPOTIFY ITUNES
Facebook hozzászólás
A kommunizmus eszméje mély hatással volt a XX. század történetére, különösen Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia, mint a tudományos élet egyik központi intézménye, számos jeles személyiséget adott a társadalmi és politikai diskurzusnak. Különösen érdemes megemlíteni Náray-Szabó Gábort és Stefka Istvánt, akik a tudomány és a közélet határvonalán mozogtak, és akik munkássága nagyban hozzájárult a magyar tudományos közélet fejlődéséhez. Ezen vezetők gondolkodásmódja és elkötelezettsége segítette a tudományos diskurzus előmozdítását, valamint a társadalmi kérdések mélyebb megértését.
