Az amerikai Montana államában felfedezték, hogy a drónok jelenthetik a medvék ellenszerét.
A korábbi vadkamerás észlelések mellett az utóbbi években egyre gyakoribb lakossági bejelentések is azt mutatják, hogy Magyarországot sem kerüli el az európai hegyvidékeken egyre elterjedtebb medveféle aggodalom. Érdekes módon, annak ellenére, hogy eddig még nem tapasztaltunk dokumentált ember-állat interakciót hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területén, a közvéleményben máris elindult egyfajta félelem a medvék megjelenése kapcsán.
A barnamedvék (Ursus arctos) és az észak-amerikai grizzly alfaj (Ursus arctos horribilis) viselkedése az Egyesült Államokban egy érdekes jelenség, amelyet a természetvédelmi intézkedések és az élőhelyek védelme alapvetően befolyásolt. Míg ezek az állatok hagyományosan a kijelölt élőhelyeiken tartózkodtak, ma már egyes populációik bátran elhagyják ezeket a határokat, és a nemzeti parkok, valamint rezervátumok környezetében lévő mezőgazdasági területekre is betérnek. Az ilyen területek nem csupán vonzóak számukra, hanem a gazdálkodók által termesztett élelmiszer- és takarmánynövények könnyű hozzáférhetősége miatt különösen kedvelt táplálékforrássá váltak. A hosszú éveken át tartó védelmi intézkedések eredményeként a medvék egyre bátrabban felfedezik az agrártájakat, és nem ritkán időszakosan meg is telepednek a szántóföldek és ültetvények közelében. Ez a jelenség új kihívások elé állítja a természetvédőket és a mezőgazdasági termelőket egyaránt, hiszen a medvék megjelenése komoly hatással lehet a helyi ökoszisztémákra és a mezőgazdasági tevékenységekre.
Az ember és állat közötti találkozások kockázata egyre növekvő problémává vált, amelyet a hivatásos vad- és természetvédők a szakmai diskurzusban a "zavarás" fogalma alatt elemzenek. Az angol terminológia, mint a "hazing" és "harassment", segít értelmezni ezt a jelenséget, és céljuk, hogy megelőzzék a drasztikusabb intézkedéseket, mint például a vadállomány csökkentését vagy a vadászati tilalom feloldását. A medvék esetében eddig a legjobban a felkutatásukra és irányításukra kiképzett kutyák váltak be, amelyek hatékonyan segítik a természetvédelmi intézkedések végrehajtását.
Wesley Sarmento, a Montana állam természetvédelmi hivatalának munkatársa, a Frontiers in Conservation Science című szakfolyóirat legújabb esettanulmányában bemutatja, hogy a korábban csupán megfigyelési és állománybecslési célokra használt drónok mostantól hatékonyabb eszközként szolgálnak a vadállatok emberi ökoszisztémáktól való távol tartásában. Az új kutatás eredményei szerint a drónokkal végzett statisztikai megfigyelések lehetővé teszik a vadállatok hosszú távú elriasztását, ezzel hozzájárulva a természetvédelmi erőfeszítések sikeréhez.
Sarmento véleménye szerint "a pilóta nélküli légi jármű éppen az a csodafegyver", amely segíthet megoldani az ilyen nem kívánt helyzeteket. Egy közel 200 esetre kiterjedő tanulmány elemzése rávilágított, hogy a kutyás-dzsipes üldözések során a drónos zavarás, amely figyelmen kívül hagyja a természetes és mesterséges akadályokat, 127 százalékkal hatékonyabb. Emellett a drónok kiváló eszköznek bizonyulnak az etológiai kutatásokban is, mivel segítenek az averzív kondicionálás révén tartós elrettentő viselkedésformák kialakításában.
