Alkotmányos ellenőrzés a láthatáron?
A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsának tagjaként Habjanič Kasaš Mihael írásban kereste meg az MMÖNK-ot, kérve, hogy a következő ülésen vegyék napirendre azt a fontos témát, hogy az MMÖNK kezdeményezze a Szlovén Alkotmánybíróságnál a képviselőkre vonatkozó törvény alkotmányossági felülvizsgálatát.
Az MMÖNK Tanácsa 2024 júliusában tartott levelező ülésén a következő határozatot hozta: "Az MMÖNK Tanácsa javasolja, hogy a képviselőkre vonatkozó törvény (Zakon o poslancih) módosításába foglalják bele azt a meghatározást, hogy parlamenti képviselő lehet az önkormányzati nemzeti közösség tagja és az MMÖNK Tanácsának tagja, azonban nem lehet sem az önkormányzati nemzeti közösség szintjén, sem az MMÖNK szintjén a tanács elnöke vagy alelnöke." Ez a határozat egyértelműen kifejezi az MMÖNK álláspontját, amelyet a Szlovén Parlament nem vett figyelembe a törvény módosításának elfogadásakor.
A kezdeményező tanácstag szerint a szlovén alkotmány 64. cikkének utolsó bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a törvények, egyéb jogszabályok és általános jogi aktusok, amelyek kizárólag a nemzeti közösségek alkotmányban meghatározott jogainak és helyzetének megvalósítására vonatkoznak, nem fogadhatók el a nemzeti közösségek képviselőinek hozzájárulása nélkül. A képviselőkre vonatkozó törvény többek között a magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletét is érinti, mégis elfogadásra került az MMÖNK állásfoglalásának figyelembevétele nélkül. Ez felveti a kérdést: vajon a Szlovén Parlament figyelmen kívül hagyhatja-e az MMÖNK véleményét egy olyan ügyben, amely a magyar nemzeti közösséget közvetlenül érinti? Ha igen, ez a jövőben lehetővé teheti a magyar közösség jogainak további korlátozását.
Habjanič Kasaš Mihael tanácstag rámutatott, hogy az MMÖNK Alapszabályzatának első cikke értelmében az MMÖNK a Muravidéken élő őshonos magyar nemzeti közösség számára biztosítja az önkormányzati, érdekvédelmi és politikai tevékenységeket. E szerepkörének megfelelően rendkívül fontos, hogy az MMÖNK aktívan lépjen fel az ügyben, és kezdeményezze az Alkotmánybíróság véleményének kikérését.
Több jogi szakértővel folytatott konzultációt követően három potenciális alapot azonosítottak, amelyekre hivatkozva alkotmányossági felülvizsgálatot lehetne kezdeményezni. Először is, figyelembe kell venni az Alkotmány 64. cikkének legutolsó bekezdését, amely már korábban is említésre került. Másodszor, az Alkotmány 3. cikkének második bekezdésére érdemes figyelni, amely a hatalmi ágak elválasztásának elvét hangsúlyozza; ennek értelmében a parlament a törvényhozó hatalom, míg az MMÖNK a végrehajtó hatalom részeként működik. Végül, a harmadik alap az egyenlőség elvére épül: ha a polgármesterek nem tölthetik be a parlamenti képviselői szerepet, akkor az MMÖNK elnökének sem lenne szabad ezt a pozíciót betöltenie.
Habjanič Kasaš Mihael ajánlása alapján elengedhetetlen, hogy az MMÖNK Tanácsa egyöntetűen cselekedjen és határozatot hozzon az Alkotmánybírósághoz való fordulásról. A képviselőkről szóló törvény módosítását a parlament 2024. október 23-án hagyta jóvá, így az alkotmányossági felülvizsgálat benyújtására 2025. októberéig van lehetőség.
A MMÖNK Tanácsa július 2-án tartotta meg ülését lapzártánk után. A kezdeményezés kimenetele a következő lapszámban kerül bemutatásra.
