A Pride események nem ismernek visszavonulást; az emberek elhatározásuk szerint mégis csak kilépnek az utcákra.
Egy hete foglalkoztatja az országot a kérdés, hogy mit tervez a magyar kormány a hazai LMBTQI-közösséggel és a Pride fesztivállal kapcsolatban. Donald Trump amerikai választási győzelme alapvetően átrendezi a globális politikai tájat, és ez a magyar meleg közösség életére is kihatással lehet. Érdekes egybeesés, hogy február 22-én Budapesten a transznemű emberek jogaiért tartottak demonstrációt, éppen akkor, amikor Orbán a Várkert Bazárban beszédet mondott. Erős utalásokat tett arra, hogy a kormány megfontolja a Pride-felvonulás betiltását, amely általában egy színes és vidám rendezvény, de a hatóságok szigorú biztosításával zajlik.
A miniszterelnök kifejezte véleményét, utalva Manfred Weberre, az Európai Néppárt vezetőjére, amikor azt mondta: "Javaslom, hogy a Pride szervezői ne fáradozzanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő, függetlenül attól, mit mond Weber és az ő magyar ügynökei." Emellett megemlítette, hogy az alaptörvénybe szeretnék rögzíteni, miszerint az ember vagy férfi, vagy nő. E két fogalomnak jogi szempontból is lehet köze egymáshoz.
"Teljesen irreleváns, hogy Orbán mit kíván betiltani, mert a Pride megtartásra kerül" - reagált Steiner Kristóf, újságíró-aktivista a transzgender demonstráción a miniszterelnök kijelentéseire. Azóta a kormányfő szavai körüli értelmezések kerültek a középpontba. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu-nak adott nyilatkozatában szerdán hangsúlyozta, hogy Orbán nem beszélt teljes körű tilalomról. Továbbá megjegyezte, hogy a kormány célja a gyermek- és ifjúságvédelem, és szeretnék, ha a Pride-ot a korábbi keretek között nem lehetne megrendezni.
Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, csütörtökön a Facebook-oldalán határozottabb hangnemben fogalmazott: "A hálószobában mindenki azt tesz, amit csak akar. A Pride viszont közérdek, amely sokakat felháborít és provokál, ezért a gyermekek védelme érdekében sürgősen be kell tiltani. A meleglobbi elleni fellépés ideje pedig elérkezett." Orbán Viktor is támogatóan reagált a bejegyzésre: "Így van! Világosan kifejtett vélemény."
A kormány ezen a napon ülésezett, így várható volt, hogy Gulyás Gergely alaposabban kifejti a Pride helyzetével kapcsolatos álláspontját a kormányinfón. A miniszter a józan észre hivatkozva indokolta a kormány fellépését, és megjegyezte, hogy "családos ember a Pride közelébe nem szokott menni", bár ez a megállapítás a valós tapasztalatok tükrében vitatható. Szerinte az alaptörvény módosítása nem okoz sérelmet, viszont ha a jogalkalmazás valóban sérelmes lenne, a jogorvoslat lehetősége rendelkezésre áll. Hozzátette, hogy ebben az esetben "a gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődési joga közötti konfliktust kell rendezni". Gulyás azt is kiemelte, hogy korábban az amerikai kormány politikája miatt nem volt mozgásterük ezen a területen, de mostantól lehetőségük nyílik lépéseket tenni.
A fentiek alapján valószínű, hogy a Pride felvonulás nyilvános formáját betiltani készülnek. Orbán szavai alapján arra lehet következtetni, hogy "a jövőben nem számíthatunk arra, hogy a Pride a megszokott köztéri keretek között zajlik majd". A miniszter hangsúlyozta, hogy "a belvároson végighaladó Pride-ot az ország nem köteles eltűrni", különösen most, hogy David Pressman volt amerikai nagykövet sincs jelen, hogy támogassa a rendezvényt.
Az érvelés sajátos mivolta abban rejlik, hogy 2014-ben a rendezvény kapcsán így fogalmazott: "Az alkotmányos védelem értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó eseményeket." Ezen túl, 2015-ben Orbán is a tolerancia fontosságáról beszélt, és kifejezte háláját "a magyar homoszexuális közösségnek" azért, mert nem folytatják azt a provokatív viselkedést, amellyel sok európai országnak meg kell birkóznia. Ezzel szemben, ez a magatartás éppen az ellenkező hatást eredményezheti, mint amit a közösség el szeretne érni.
A Mi Hazánk párt csütörtökön benyújtotta a parlamenthez a "A homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltásáról" című törvényjavaslatát, amely lényegében a gyülekezési törvény módosítását célozza. A javaslat értelmében gyűlések tartása tiltaná, ha azok "öncélúan ábrázolják a szexualitást, valamint a születési nemhez való önazonosságtól való eltérést, a nemváltoztatást, vagy a homoszexualitás népszerűsítését".
Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebookon osztotta meg gondolatait, hangsúlyozva, hogy "idén is megrendezésre kerül a Pride Budapesten, ami ugyanúgy természetes, mint két ember közötti szerelem. Olyannyira evidens, hogy városunkban senkinek sem szabad hátrányos helyzetbe kerülnie az alapján, hogy miben hisz, honnan származik, vagy kit választott szeretetéül."
"Karácsony Gergely posztjával összhangban áll a Pride álláspontja" - nyilatkozta pénteken Hrubi Zita, a Budapest Pride szervezője és sajtószóvivője. Kifejtette, hogy "valamilyen formában 1000 százalék, hogy megvalósul a Pride". Ugyanakkor megemlítette, hogy jogi kérdések merülhetnek fel, ám jelenleg nincs olyan jogszabály, amelyről jogászaikkal érdemben tudnának tárgyalni. Az elmúlt héten nem érkeztek konkrét információk, "csak burkolt utalások érkeznek a kormány részéről, hogy valami készül", tette hozzá.
A Pride jogászai folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, és egyelőre kivárnak, hogy mi fog történni. Felmerülhet, hogy az alaptörvénybe új gyermekvédelmi rendelkezéseket fognak beemelni, holott már most is szerepel benne, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez elengedhetetlen védelemhez és gondoskodáshoz”. Ezen jogokat az ENSZ által Magyarországon is ratifikált gyermekjogi egyezmény is megerősíti. Érdekesség, hogy az egyezmény kifejezetten hangsúlyozza, hogy az LMBTQ-gyerekek különösen sérülékeny csoportnak számítanak. Hrubi véleménye szerint, függetlenül attól, hogy mit fogalmaznak meg az alaptörvényben, az nem elegendő bizonyíték arra, hogy a Pride bármi módon hátrányosan befolyásolná a gyerekek fejlődését.
A Pride rendezvénye a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, így kérdéses, hogy a jogalkotók miként tudnák úgy módosítani a törvényt, hogy az kizárólag a Pride-ra vonatkozzon. A rendezvény lényegében egy emberi jogi demonstráció, amely a törvény által garantált szabad véleménynyilvánítás keretein belül zajlik, és lehetőséget biztosít a békés tüntetésre. A Pride célja egyértelmű: "A szexuális kisebbségeknek pontosan olyan jogok járnak, mint a többségnek". Ennek ellenére a kormány ezt a törekvést egy nyugati ideológia exportjának tekinti. Ha a tervezett törvénymódosítás nem csupán a Pride-ra vonatkozik, akkor az a demokrácia végét jelentené, hiszen ezzel gyakorlatilag megtiltanák a köztereken való megjelenést. Hrubi véleménye szerint nem várható jelentős változás attól sem, ha az alaptörvénybe beemelik, hogy csupán férfiak és nők léteznek.
A szivárványcsaládok létezése nem szűnt meg azzal, hogy az alaptörvényben kifejezték: "az apa férfi, az anya nő". Az identitás és a szeretet sokszínűsége továbbra is jelen van, és nem lehet csupán jogi keretek közé szorítani.
A Pride mindenesetre idén június 28-ra, a Stonewall-lázadás napjára van meghirdetve. Hrubi szerint a kormány a vonulásra fókuszál, de a június 6-án kezdődő kapcsolódó rendezvényekre nincs hatással a gyülekezési törvény. "Azért is nagyon kínos, ami történik, mert ha a kormány valamilyen úton-módon mégis megakadályozná a felvonulást, az EU-ban az egyetlenek lennénk ezzel" - összegzett a Pride szóvivője.
Mint korábban írtuk, az OutRight Action International nevű, a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozó nonprofit szervezet adatbázisa szerint Európában a két keleti diktatúrán, így Oroszországon és Belaruszon kívül mindenhol tartanak Pride-rendezvényeket. igaz Törökországban a tiltás ellenére. Magyarországon is előfordult már, hogy megpróbálták betiltani a Pride felvonulást. A BRFK 2011-ben és 2012-ben is arra hivatkozva döntött így, hogy szerintük a közlekedést más útvonalon nem lehetett volna biztosítani. Ezt az érvelést az illetékes bíróság megalapozatlannak nyilvánította, és engedélyezte a felvonulást.
Ha minden a tervek szerint halad, idén immár ötödik alkalommal valósulhat meg a Freedom of my Identity Emberi Jogi Fesztivál, aminek a záróeseménye a Pécs Pride - Magyarország egyetlen vidéki Pride-felvonulása. Buzás-Hábel Géza, az eseményt szervező Diverse Youth Network igazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy jelenleg ők maguk sem látják tisztán a helyzetet. Kérdéses számukra, hogy a kormány mennyire hagyja figyelmen kívül az uniós iránymutatásokat és a nemzetközi dokumentumokat a törvényalkotás folyamatában. A Pride szervezői szerinte elkötelezettek a felvonulás megtartásában, amit őszre terveznek. Az idei rendezvény szlogenje is üzeni:
"Nem hajlunk meg a félelem előtt!"
"Várnunk kell, hogy milyen jogszabály születik, és hogy lesz-e valamilyen kedvező döntés" – ezzel a gondolattal foglalkoznak jogászok folyamatosan. Buzás-Hábel Géza úgy véli, hogy "a miniszterelnök jelenlegi akciói meglehetősen figyelemfelkeltőek", ami miatt az LMBTQI-közösség aggodalommal figyeli az eseményeket, de ugyanakkor egyfajta "tudatosodás" is megfigyelhető. Sokan jelentkeznek, hogy segítsenek, és határozottan kiállnak a pécsi Pride mellett.
"Van egy elég erős bizonytalanság, mivel még nem láttunk jogszabálytervezetet", ráadásul mindenki mást beszél, mondta lapunknak Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs vezetője, ügyvivője. Szerinte megnehezíti a helyzetet, hogy nem tudják, mi fog történni, bár Gulyás Gergely kicsit tisztázta a helyzetet, miszerint az alaptörvénybe emelik a gyermek egészséges fejlődéshez való jogát, ami majdnem minden más alapjogot felülír majd. Az nem jó a közösségnek, ha a kormány azt érezteti velük, hogy károsak lennének a gyerekekre, mondta Dudits, aki szerint "ez egészen elképesztő".
A június vége még távolinak tűnik, de a közvélemény hangulata egyre feszültebbé válik, ami sokakat arra sarkall, hogy kimenjenek az utcákra. Dudits Luca számára elképzelhetetlen, hogy a nyári felvonulás elmaradjon. Nemzetközi eseményeket is említ, hiszen Törökországban is próbálkoznak a Pride betiltásával, de az emberek ott is bátran kiállnak jogaikért. Mindenki reménykedik, hogy a nemzetközi szövetségek és külképviseletek ismét megtalálják a módját a támogatás kifejezésének, hiszen a Pride mellett már évek óta számos nagykövetség is kifejezi szolidaritását.
A Háttér jogsegélyszolgálata immár 25 éve áll az LMBTQ közösség mellett. "Jogászaink elkötelezettek, és készen állnak arra, hogy szembenézzenek a kihívásokkal; nem tűrjük, hogy Magyarországon diszkrét jogszabályokat hozzanak az LMBTQ-emberek ellen" - nyilatkozta Dudits. Emellett folytatják a harcot a "gyermekvédelmi propagandatörvény" ellen is. "Nem engedjük, hogy az LMBTQ közösség tagjait másodrendű állampolgárként kezeljék" - tette hozzá az ügyvivő.
"Ráakaszkodnak erre a témára, és igyekeznek hasznot húzni belőle, ami visszataszító" – nyilatkozta a Mi Hazánk törvényjavaslatáról Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő ügyvédje, aki elkötelezetten dolgozik a magyarországi LMBTQI-közösség jogainak védelméért. A szélsőjobboldali párt aktivitása azonban nem elhanyagolható, de sokkal lényegesebb, hogy a kormány milyen lépéseket tesz. "Csak azt látjuk, ami a nyilvánosság előtt megjelenik", utalva ezzel az alaptörvénymódosításra, amelyet Gulyás Gergely csütörtökön bejelentett. Ez a lépés új alkotmányos követelményeket teremthet, és Szekeres szerint "messzemenő következményekkel járhat más ügyek szempontjából is". A jogalkalmazóknak ezen az alapvetésen kell majd dolgozniuk.
Más jogszabály módosításáról nem hallottak még. Ha van egy alkotmányos rendelkezés, azt a többi jogszabályon keresztül érvényre kell juttatni,. "Ha ez a szöveg így bekerül, az lesz, hogy a gyermek egészséges, erkölcsös joga az élethez való jogon kívül minden más jogot megelőz" - mondta Szekeres, aki szerint most ledőlhetnek sok évtizedes tabuk, mint amikor anno a KDNP lobbizására bekerült az alaptörvénybe, hogy "a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg".
Szekeres véleménye szerint a gyermekvédelem válsághelyzetbe került: az otthonokban egyre több gyerek él, sokan közülük megszöknek a gyermekotthonokból, míg az elhagyott csecsemők kórházakban várják, hogy családra találjanak. A szakma előtt álló kihívások közé tartozik a soha nem tapasztalt szakemberhiány is. A kérdés most az, hogy a kormány miként fog megbirkózni a tervezett gyermekvédelmi törvénymódosításokkal kapcsolatos perek tengerével, amelyek várhatóan felmerülnek a jogszabályokkal szemben.
A tudományos közösség egyetért abban, hogy a homoszexualitás és a transzneműség bemutatása nem veszélyezteti a gyermekeket. Éppen ellenkezőleg, ha már fiatal korban hozzáférnek ezekhez az információkhoz, az hozzájárulhat egy egészségesebb és elfogadóbb társadalom kialakulásához. Szekeres hangsúlyozta, hogy "a kormány a valósággal ellentétes irányba halad".
A Helsinki Bizottság határozottan támogatja a Pride rendezvényét, kijelentve: "teljes mértékben egyetértünk abban, hogy a Pride-ot meg kell tartani". Csak akkor lehetne megakadályozni az eseményt, ha a rendőrség olyan tiltó vagy korlátozó döntést hoz, amely a gyermekek biztonságára hivatkozik, és az alaptörvény alapján érvényesíti ezt a tilalmat. Amennyiben a rendőrség ilyen határozatot hoz, a jogi lehetőségek között szerepel a bírósági kereset, amely akár Strasbourgig is eljuthat, ha szükséges.
Szekeres véleménye szerint, ha egy jelentős tömeg gyűlik össze tüntetni, akkor a rendőrségnek az oszlatás csak egy másodlagos lehetőség. Jelenleg a hatóságok arra törekednek, hogy a már meglévő demonstrációkat a lehető legszakszerűbben kezeljék, és oszlatni csupán a békétlen helyzetekben szükséges. Ugyanakkor elismeri, hogy ha a demonstrációt hivatalos tiltás ellenére tartják meg, akkor jogi keretek között van lehetőség az oszlatásra.
A Pride Magyarországon immár 30 éve zajlik, és évről évre ugyanazokért az értékekért vonul, nagyjából ugyanazon az útvonalon. Szekeres jogász elmagyarázta, hogy a strasbourgi bíróság gyakorlata alapján ez a hosszú hagyomány magasabb szintű jogvédelmet eredményez. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a rendőrség jogi keretei között nem léphet fel, ha egy más jellegű demonstráción felbukkan egy szivárványzászló. Ez egyfajta "csúszós lejtő", amely arra figyelmeztet, hogy ha a tüntetéseket csupán a meghirdetett témájuk alapján kívánnánk ellehetetleníteni, az komoly jogi aggályokat vet fel.
"Mi korlátozná a hatalmat abban, hogy tartalmuk alapján más tüntetésekkel szemben is fellépjen" - kérdezte. Ahogy az is kérdés, hogy a hatalom hol áll meg a jogkorlátozásban, mennyiben kérdőjelezi meg a demokrácia alapjait. "A mostani kormány 2006-ból eredezteti a mítoszát, az ő tüntetésük szétveréséből, amikor a tüntetőkkel szemben aránytalan erőszakkal lépett fel a rendőrség, amely kapcsán a Helsinki jogi segítséget nyújtott az áldozatoknak" - hozta fel a nagy ellentmondást Szekeres.
A Telexnek nyilatkozó, személyazonosságát titokban tartó jogvédő ügyvéd álláspontja szerint a legfontosabb kérdés az, hogy az alaptörvényben rögzített gyermekvédelmi alapjog vajon felülírhatja-e a többi alapjogot. Emellett aggasztó, hogy a rendőrség milyen alapon tilthatja be a tüntetéseket, ha a gyülekezési törvény nem tartalmaz erre vonatkozó kitételeket. Forrásunk úgy véli, hogy a jogalkotónak fontos lenne, hogy egy alsóbb szintű jogszabályban tisztázza ezeket a kérdéseket, hogy elkerülhetők legyenek a jogi bizonytalanságok. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy lehetséges, hogy a kormány a gyermekvédelmi törvényen még módosítást eszközöl. Mindazonáltal a rendőrségnek akkor is joga van beavatkozni egy demonstráción, ha ez a már meglévő alapjogok védelmét szolgálja.
A tüntetések szervezése során elengedhetetlen a rendőrség előzetes értesítése, amelyet követően a hatóságoknak két nap áll rendelkezésükre a bejelentett esemény engedélyezésének mérlegelésére. Amennyiben az engedélyt megadják, a rendőröknek figyelemmel kell kísérniük az esemény lefolyását, különösen szélsőséges helyzetekben, amikor a tüntetés békés jellege megbomlik. Az erőszakos megmozdulások esetén a hatóságoknak joguk van a rendezvény feloszlatására. A rendőrségnek, amíg a helyzet nem indokolja a súlyosabb beavatkozást, előnyben kell részesítenie a mérsékelt intézkedéseket, mint például a tüntetők figyelmeztetése. Fontos téma továbbá, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) esetleges módosítása hogyan befolyásolja a rendőri intézkedéseket. Ha a törvény nem változik, az nem garantálja, hogy a rendőrség aktívan fellépne egy akár 30 ezer fős tömeggel szemben. Érdemes megjegyezni, hogy a vonulások eddig mindig békések voltak, míg az ellentüntetők néha erőszakos módszerekhez folyamodtak.
Mi történik, ha a Pride felvonulását akadályozó törvénymódosítás lép életbe? Jogászi szakértők szerint az Alkotmánybíróság lehet az első lépés, ahol a jogi lehetőségeket megvizsgálhatják. Ezt követően, amennyiben a helyzet nem rendeződik, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is lehet fordulni. Fontos megjegyezni, hogy csak konkrét döntések, például a rendőrség esetleges tüntetésellenes határozatai alapján lehet benyújtani a kérelmet. Ezen túlmenően, mivel a Pride rendezvénye nem csupán hazai, hanem nemzetközi eseménynek számít, az Európai Bíróság előtt is támadható a vonatkozó jogszabály. Ez különösen releváns, hiszen a törvény a nem magyar állampolgárok alapjogait is érintheti, ami uniós alapjogok megsértéséhez vezethet.
