Egy társadalmi közvélemény-kutatás keretében a résztvevők véleményét firtató kérdések között szerepelnek a nyugati liberális értékek és az ukrajnai invázió jogossága is.
Mennyire súlyos problémának érzékeli a politikai korrupciót? Vajon helyénvaló-e Oroszország Ukrajna ellen indított katonai akciója? Kína valóban megbízható gazdasági partnernek minősülhet? Ezek a kérdések kerültek előtérbe a legfrissebb társadalmi közvélemény-kutatás során.
Régóta nem titok, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete folyamatosan közvélemény-kutatásokkal próbálja mérni a magyar társadalom aktuális hangulatát. Tavaly például gyakran monitorozták az országban élők véleményét a kegyelmi botrányról, vagy a Magyar Honvédségről, de néha ennél általánosabb kérdések is előfordultak, például pártpreferenciákról, vagy éppen Magyar Péterről.
Úgy tűnik, hogy ez a tendencia idén is folytatódik, ám ezúttal nem a jól ismert Társadalomkutató, hanem a Masmi Piackutató Kft. kereste meg olvasónkat. A kérdésekből azonban arra lehet következtetni, hogy a háttérben ezúttal is kormányzati érdeklődés húzódhat meg. Nem csupán azért, mert érdeklődtek arról, hogy olvasónk beszél-e oroszul, hanem a kérdések többsége is Kínát, Oroszországot és a globális szövetségi struktúrákat célozta meg.
A hosszú kérdéssor nem csupán arra volt kíváncsi, hogy mely országok gyakorolják a legnagyobb pozitív vagy negatív befolyást a magyar politikai életre – mint például Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Törökország, a Független Államok Közössége, az Európai Unió vagy a NATO –, hanem arra is, hogy mi az a legégetőbb politikai kihívás, amellyel Magyarország jelenleg szembenéz. A válaszok között felmerültek általános problémák, mint a politikai korrupció, a bürokrácia nehézségei és a külső beavatkozás a hazai politikai folyamatokba. Emellett a kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy olvasóink mennyire tartják problémásnak, hogy a kormány nem figyel a lakosság igényeire és véleményére.
Beszámolója alapján a közvélemény-kutatásban többször is felbukkantak Kínával kapcsolatos kérdések, például az, hogy hogy Peking sikerének modellként kell-e szolgálnia, vagy igaza van-e, amikor illegitimnek tekinti Tajvan függetlenségi mozgalmát. Rákérdeztek arra is, Kína megbízható gazdasági partner-e Magyarország számára, és hogy a világ profitál-e a kínai infrastrukturális beruházásokból.
Kína mellett természetesen Oroszország helyzete is középpontba került. Olvasónk érdeklődött arról, mennyire stabil Moszkva gazdasági helyzete, és hogy a szankciók ellenére a Molnak érdemes-e folytatnia az orosz olaj tranzitját. A háború kapcsán pedig nem csupán azt firtatták, jogos-e az orosz invázió Ukrajna ellen, és hogy a NATO bővítése valóban fenyegetést jelent-e Moszkva számára, hanem azt is, hogy Orbán Viktornak továbbra is hangsúlyoznia kellene a tűzszünet szükségességét Ukrajna és Oroszország között.
Néhány belpolitikai kérdésre is sor került: olvasónkat arról is faggatták, melyik jelenleg a legfontosabb gazdasági, társadalmi vagy biztonsági probléma az országon, mennyire megbízható az igazságszolgáltatás, és szabad-e békében tiltakozni, ha valaki nem ért egyet a kormánnyal. Egy kérdés pedig arra is jutott, hogy vajon a nyugati liberális értékek veszélyt jelentenek-e Magyarországra, és megbízható-e az állami média.
