2024-ben is folytatódott a hazánkat kritizáló külföldi írások áradása. Most bemutatjuk a legsúlyosabb és legérdekesebb cikkeket! - Mandiner

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországgal kapcsolatos hírek száma évről évre folyamatosan emelkedik. 2021-ben a legfőbb fókuszpont a covid-járvány volt, amely globálisan is kiemelt figyelmet kapott, ezt követően pedig az orosz-ukrán konfliktus került a középpontba. Tavaly a magyar uniós elnökség és a miniszterelnök békemissziója dominálta a híreket, ezzel is bemutatva, hogy a politikai események milyen jelentős hatással vannak a média tartalmára.

Az elemzés 14 nyelven összesen 91 médium híreit követte nyomon, s hasonlította össze ebben a sajtókörben a korábbi évek megjelenéseivel.

Bár 2024-ben a pozitív megjelenések száma nominálisan emelkedett, mégis...

Boros Bánk szerint a körülbelül 9 ezer negatív cikk, amely a hírek negyven százalékát teszi ki, elsősorban nem klasszikus hamis állításokra épül. Sokkal inkább a megszokott narratívák mentén, rosszindulatú hangulatkeltésről van szó. A Nézőpont elemzése alapján tavaly mindössze harminc konkrét hamis állítást sikerült azonosítani a cikkek között.

A politikai elemzési igazgató konkrét példákkal támasztotta alá állításait. Például az olasz La Repubblica úgy véli, hogy a magyar televízió műsoraiban nem lehet politikai diskurzus, sőt vitaműsorok sem találhatók. A Vsquare hírportál arról számolt be, hogy arcfelismerő térfigyelő kamerákat telepítettek a magyar városok utcáira. Ezen kívül a Corriere della Sera egy kegyelmi ügyről értekezett, amely szerint a miniszterelnök csapdába ejtette Novák Katalint és Varga Juditot, hogy később megszabadulhasson tőlük. Továbbá egy német lap tavalyi írásában azt állította, hogy a magyar kormány antiszemita megnyilvánulásokat tanúsít.

A fake news-ok terjesztőiről az elemzési igazgató elmondta: korábban az volt a tapasztalat, hogy magyar ellenzéki politikusok, főleg EP képviselők, feljelentették Magyarországot külföldön, és ezeket a vádakat visszhangozta a magyar és nemzetközi sajtó. Majd a politikusok ezekkel a hírekkel felvértezve érveltek a közvéleményben.

Egy másik álhírek terjesztésére specializálódott közeg is létezik: olyan civil szervezetek, mint a Transparency, amelyek kritikus megjegyzéseket fogalmaznak meg hazánkkal kapcsolatban. Ezeket a megállapításokat pedig függetlennek titulált újságírók és szerkesztőségek viszik el a közvélemény elé. Emellett nemzetközi együttműködések is kialakultak, amelyek magyar és nemzetközi hírportálokat egyesítenek. Ráadásul az NGO-k közvetlen politikai aktivitása sem elhanyagolható, hiszen a jogállamisági jelentésekben gyakran hivatkoznak az ő általuk készített anyagokra.

Ahogy Boros Bánk Levente előadásában kifejtette,

„Ez valójában egy működőképes összeesküvés” – hangsúlyozta Boros Bánk.

Az elemzésről folytatott diskurzus során Mráz Ágoston Sámuel kérdéseire válaszolva Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kiemelte: a szemünk előtt bontakozik ki mindaz, amiről már 15-17 éve beszélünk. Emlékeztetett arra, hogy a kormányváltást követően próbáltak párbeszédet kialakítani különböző civil szervezetekkel, de már akkor világossá vált, hogy a Transparency és hasonló intézmények által közzétett jelentéseknek nem sok közük van a tudományos módszertanhoz.

Ami az elmúlt három hét során az Egyesült Államokban zajlott, az csupán a kezdet, és a jelenség továbbra is fennmarad - figyelmeztetett Kovács. Szerinte az USAID-ügy csupán a jéghegy csúcsát jelenti.